Caruso

Vannak egyáltalán szavaink, kifejezéseink, amelyekkel megpróbálhatjuk elmagyarázni azoknak, akik már nem láthatták színpadon, hogy ki is volt Melis György? S ha valaki ma szűz-szemmel végignézi a 20. század második felének egyik legjobban dokumentált magyar operaénekesének karrierjét, megértheti…

Gera István 1950 után közel egy évtizeden keresztül volt az Operaház egyik legtöbbet foglalkoztatott lírai tenorja. Ebből az időszakból a krónikák elsősorban Simándy József, Udvardy Tibor, Rösler Endre vagy Nagypál László nevét őrzik, pedig Gera magas C-i legalább olyan gyakran csendültek fel, mint…

„Mókuskám, a tepsibe’ mindenkinek bal lábán van a szám” – állapította meg Varga András kissé rezignáltan élete utolsó riportjában, melyet meglepő módon egy könnyűzenei magazinnak, a Polipnak adott. Hogy kerül egy operaénekes a műfajilag igencsak távol eső lapba? A javíthatatlanul idealista veterán…

Napjainkban aligha cseng ismerősen Pogány László neve, pedig a II. világháború utáni évtizedben nem volt olyan hét, hogy ne szerepelt volna a rádióműsorban vagy a színházak falragaszain. Hogy ki volt az 1919-ben Pécsett született Pogány, és hogy miként merülhetett életműve ilyen méltatlanul gyorsan…

Hogy ki volt Döme Zoltán? Úgy tűnik, erre a kérdésre már a kortársai sem tudtak pontos választ adni, nemhogy az utókor. Sőt, mintha maga Döme lett volna a legkiválóbb nyomeltüntető és hamis hírforrás. Életét már fiatal korában legendákkal burkolta be, nevét hol túlzó reklámokba csomagolva próbálta…

Ugyancsak kapkodhatta a fejét a pesti közönség, amikor 1945 tavaszán ismét elkezdte látogatni az Operaház előadásait. A színlapokra szinte naponta kerültek fel új, ismeretlen nevek, miközben a régi kedvencek egy része különböző okokból eltűnt (külföldre menekültek, eltiltották őket, vagy abbahagyták…

Veres Sándor szomorú története nyilvánvalóan nem volt egyedi a századforduló színházi életében. A közönség szezononként tucatnyi új nevet tanult meg – és feledett el hasonlóan gyorsan. A művésznek pedig a tapsot már akkoris legalább olyan nehéz volt feldolgozni, mint az azt követő csendet. Veresnek…

Schiff Etel neve legalább száz éve nem jelent meg nyomtatásban. Emléke, szégyene feledésbe merült, pedig története nem pusztán egy ártatlanul meghurcolt érzékeny művész tragédiája. Az események mögött felsejlenek a dualista Magyarország hétköznapjai, sőt azok a társadalomban mindig mélyen gyökerező…

Hölgyek, Urak, Kisművésznők, Nagyművésznők, Ti, akik ott álltok a rivaldafényben, melyről azt hiszitek, örökké fog égni, akik virággal a hátsó ülésen tapsorkánnal a fületekben autóztok haza, akik elégedetten olvassátok a kritikákat, akik tovább tudtátok tartani a magas C-t, mint a liluló fejű…

Különös, hogy míg az 1919-es „dicsőséges 133 nap” a gyökeresen megváltoztatta a 20. századi magyar történelmet, addig a politikai változásokra mindig érzékeny Operaház történetében szinte semmilyen mélyreható változás nem történt. Mindez nagyban köszönhető a Németországból hazatért kiváló…