Caruso

Vélhetően annak a két magyar értelmiséginek, Gáspár Margitnak, a Fővárosi Operettszínház igazgatónőjének és Révai József kultuszminiszternek köszönhető, hogy 1949 után a magyar értelmiség ugyan elfordult az operett-től, de magát a műfajt sikeresen mentették meg, illetve át az államszocializmusba.…

Amikor 1914-ben színre került a Végre egyedül című operettje, Lehár Ferenc már túl volt világsikereinek javán (A víg özvegy, Luxemburg grófja, Cigányszerelem), melyek bevételéből kényelmesen eléldegélhetett. Volna… Leszámolva az operaírói ambícióval (már ha valóban leszámolt vele valaha), az operett…

Az 1911 decemberében megnyitott Népopera épülete (későbbiekben Városi Színház, Magyar Művelődés Háza, Erkel Színház) közel 75 évnyi operaházi üzemeltetés után 2025. január 1-én ismét kikerült az állami dalszínház tulajdonából. Az intézmény izgalmas és máig feltáratlan történetének első hangos (és…

Az 1870-ben született ifjabb Lehár Ferenc, ha akart volna, sem kerülhette volna el végzetét. Apja a Monarchia egyik legkiválóbb katonakarmestere volt, aki számára magától értetődő volt, hogy gyermekét is efelé a pálya felé terelje. Ferencet már 12 évesen felveszik Prágába,…

Néhány hete indította immáron harmadik komolyzenével foglalkozó könyvsorozatát a Kossuth Kiadó. Már a Világhíres zeneszerzőkkel is remekül lőtték be azt a piaci rést, melyet a számunkra sokkal érdekesebbnek tűnő Világhíres operákkal folytattak. Mindkét sorozatot…

Hogy mit keres a János vitéz az operák között? Hiszen „csak” daljáték a hivatalos megnevezése? Valóban az, de ha megnézzük, mi áll a Szöktetés a szerájból kottáján, kiderül, hogy ő is a singspiel elnevezést használta. Hol van hát a különbség? Mozartot lehet játszani a…

Vajon létezik-e a jó értelemben vett hülyeségnek határa egy előadáson belül? Tulajdonképpen nem. Hiszen a színpadon bármi megtörténhet, s ezért a konzervatív nézők szeretik a rendezőket okolni. De nem feltétlenül ő a ludas! Olykor maguk a szerzők is kapitális marhaságokat…