A Hoffmann meséi, ez a befejezetlen, ezerszínű és titokteli mű nemcsak az alcímében egy fantasztikus opera, hanem a zenés színház műfajának is egészen különleges remeke. Olyan muzsika, amely nem tud nem hatással lenni a befogadóra. Offenbach dallamai valójában nem is annyira az érzelmekre, sokkal inkább az érzékekre támadnak, racionálisan pedig még azt is feledtetve, hogy valójában mennyire nincs megkomponálva maga az opera.
Coppélius: Sólyom-Nagy Máté, fotó: © Lutz Edelhoff
Drezda, 1945
Jelenet az I. felvonásból, Fotó: Ifo Freese/drama-berlin.de

Akad még operalátogató, aki emlékszik Hankiss Ilona nevére? Az átlagolvasónak jelent még valamit Hankiss Eleméré? Az ország egyik első szociológusa volt, a Magyar Televízió viharos igazgatója. Vajon hova tűnt többtucat munkája a könyvesboltok polcairól? Hankiss Ilona az ötödik e vezetéknévvel, aki tollat ragadott, s – talán nem illetlenség erről beszélni – vélhetően a világ egyik legidősebb elsőkönyves szerzője. Négyszáz oldalas munkájának kissé talányos címe: Az opera fény játékában – Pályasziklás, életsziklák, interjúk.
Jelenet a Hoffmann meséi párizsi ősbemutatójából
Jelenet az I. felvonásból, fotó: @Monika Rittershaus, Theater an der Wien