"Az Operaház mai előadását egy botrányos és gyötrelmes jelenet szakította meg. Egy őrül ember az elmebajosok furfangjával és erejével utat lelt a nézőtérre, felkapott a karmester emelvényére, kivette a vezénylőpálczát a dirigens kezéből és az őskori ember kosztümteleségében végig akarta dirigálni Wagner mitológiai operáját, a Lohengrint.
Este féltizenegy órakor jelent meg a nézőtéren az őrült. A bal széksorok mellett vezető úton egyenesen lerohant a zenekarhoz, ott átvetette magát a korláton és ifj. Ábrányi Emil karnagy mellett termett, kiragadta kezéből a karmesteri pálczát és olyan mozdulatokat tett, mint a ki vezényli a zenekart. A közönség csak ekkor vette észre a megdöbbentő jelenetet. Láttára óriási riadalom támadt a nézőtéren, a hölgyek menekültek. Néhány bátrabb férfi és Domonkos Gyula ügyeletes rendőrkapitány odarohantak a zenekari mélyedéshez, rávetették magukat a bikaerejű őrültre és hosszú, nehéz birkózással sikerült is nekik legyűrni és az egyik öltözőbe vinni. Ott lepedőbe takarták a födetlenségét, aztán az időközben előhívott mentők bevitték a főkapitányságra. Ott újból dühöngeni kezdett, elannyira, hogy kényszerzubbonyt kellett ráadni, de azt is letépte magáról. Utóbb, mikor lecsendesedett, opera-áriákat kezdett dúdolni, majd egy láthatatlan zenekart vezényelt megint. A ruháját megtalálták az Opera egyik bejárójánál. A zsebében lévő iratokból megállapították, hogy Szabó Pál Istvánnak hívják s foglalkozására nézve soffőr. Az operaházi izgalmas jelenetnek tanúja volt Jankovics miniszter is, ki egy páholyból nézte az előadást.
Érdekes, hogyan tudott az őrült ember feltűnés nélkül egészen az Operaház nézőteréig jutni. Úgy tíz óra tájában behúzódott az Opera dalszínház-utczai részén lévő egyik kapu aljába, ott levetkőzött, ruháját otthagyta és a díszítőmunkások külön lépcsőjén át osont a földszinti páholysor folyosójára. Onnan lekerült a földszinti nézőtérre. A bejárónál két szolga észrevette és elébe állt, de ő a falhoz vágta őket és berohant a nézőtérre. Írásaiból kitűnik, hogy a nyár folyamán Boriszlavból, a hol mint soffőr volt alkalmazásban Budapestre jött, itt júniusban kiváltotta a soffőrigazolványát, de úgy látszik, nem igan volt állásban azóta, mert ruhája teljesen le volt rongyolva. Találtak nála megkezdett, de teljesen értelmetlen színdarab-jeleneteket és regényvázlatokat.
Még az éjszaka beszállították a lipótmezei tébolydába."
Az Újság 1913. december 18-i cikkét eredeti helyesírás szerint közöljük.
