Caruso

Krúdy Gyula volt az egyetlen, aki két írásában is releváns nyomot hagyott az utókornak arról a titokról, melyet talán egész Budapest suttogott annak idején. Hogy ki lehetett a gavallér, akinek támogatásával a húszesztendős kezdő énekesnő 1881-ben házat vehetett az akkor még igen kies Gellérthegyen,…

Szilágyi Arabella nem csupán az Operaház hőskorának legendák ködébe tűnt művésze, hanem egyúttal olyan asszony is, akinek pályaívét és magánéletét az elmúlt évszázadban senkinek sem jutott eszébe górcső alá venni. A kutatást nehezíti, hogy életében egyetlen nagyobb (nem sok releváns információt…

Időnként előkerül a nem különösebben szellemes körkérdés, miszerint: „Melyik operát vinnéd magaddal egy lakatlan szigetre?” A válaszadók jórésze persze telehordaná a szigeteket Trubadúrokkal, Bohéméletekkel, Carmenekkel, esetleg a Turandottal (a vérmesebbek persze a Bánk bánt se hagynák otthon…),…

Az 1948-ban alapított Aix-en-Provence-i Fesztivál olyasféle helyet foglal el a francia kulturális életben, mint Ausztriában a Salzburgi Ünnepi Játékok. Július elején rendre felkerekedik a párizsi operarajongó értelmiség (és persze a kultúrsznobok), hogy néhány napot a Provence-i városkában…

Georg Friedrich Händel nevéhez mintegy negyven opera és közel azonos számú színpadra állítható oratórium köthető – s mi tagadás, ez a tetemes műjegyzék többé-kevésbé azonos recept alapján készült. Történetük a Bibliában, az ókorban vagy a mitológiában gyökerezik, szerep-leosztásuk és szerkezetük…

Franz Schubert nem volt sikeres színpadi szerző. Legtöbb ez irányú kísérlete (operák, Singspielek, oratóriumok, illetve kísérőzenék) befejezetlen is maradt. Életében csak két kisoperája került színre, a halála óta eltelt közel kétszáz évben pedig – noha számos ígéretes és méltó feltámasztási és…

Érdemes lenne egy hosszabb tanulmányban végigvezetni, hogy mik lehettek a mélyebb művészi és társadalmi okai annak, hogy a 20. század elejének nyugat-európai operaszerzői a mitológiai-történelmi történetmesélés, a romantika és verizmus után miért fordultak a fantáziabirodalom, a mesék felé.…

Amikor Michael Gielen 1964-ben kézbe vette Bernd Alois Zimmermann hosszú kínlódásai közepette megalkotott operájának befejezetlen partitúráját, azonnal felismerte, hogy a karmester-kollégái által előadhatatlannak tartott és visszadobott műve, A katonák „hatalmas alkotás, csak a Wozzeck, a Lulu,…

Hiába az országhatár, a 400 kilométer távolság, az eltérő történelmi hagyományok, a városok közti kulturális és nyelvi különbség, a 2023 decemberében (olykor egymás utáni napokon is) felelevenített két Rimszkij-Korszakov-előadás kapcsán – Brüsszel: Mese a Szaltán cárról, Frankfurt: Karácsony-éj –…

„Emlékeznek az Operaház fantomjára?