Az operaénekesek valaha a társadalom különleges, állandó reflektorfényben álló tagjai voltak. Életük majd minden mozzanatáról örömmel számolt be a szenzációéhes sajtó. Nagy részüknek teljesen hétköznapi élet és halál adatott meg, de természetesen akadtak kivételek. Az alábbi tíz operaénekes halála sem volt hétköznapi.
1. Marie Wilt (1833–1891) korának egyik legnagyobb énekesnője volt, Bécs mellett Pest kedvence is. A testes asszony hangja az 50-es évei közepén kopásnak indult, így hiába lakott palotában, hiába viselte ragyogó ékszereket, a felkérések elmaradtak. A művésznő szerelembe esett egy fiatalemberrel, de a viszonynak a fiú, családja kívánságára idővel véget vetett. Wiltné bánatában felöltötte legszebb ruháját és az egyik Stephansdom melletti ház harmadik emeleti ablakából a mélybe vetette magát.
2. Bihar Sándor (1886–1915) basszista a Zeneakadémián, majd Berlinben tanult. A Népoperához került, ahol ő lehetett a Parsifal magyarországi bemutatójának Gurnemanza. Az Operaház 1914 nyarán szerződtette, de színpadra már nem léphetett, mert behívták. Tüdőlövést kapott az ukrán fronton és nem sokkal a 29. születésnapja előtt, 1915. szeptember 20-án elhunyt.
3. Rózsa S. Lajos (1879–1922) az Operaház vezető baritonja volt. Miután egy Walkür előadást antiszemita tüntetők szakítottak félbe, a Wotant éneklő művész soha többet nem lépett fel Magyarországon. Amerikában próbált szerencsét. Detroitban állott osztrigát evett, melytől gyomormérgezést kapott. 1922. december 26-án hunyt el, negyvenhárom évet élt.
4. A Lugosról indult Traian Grozăvescu (1895–1927) többek között a Zeneakadémián is tanult, és karrierje Bécsben teljesedett ki. 1927. február 15-én egy vita hevében felesége, a szép és gazdag családból származó Nelly, fejbe lőtte a 32 éves tenoristát, akinek állítólag egy Habsburg főhercegnővel volt viszonya. Grozăvescunét néhány nappal korábban egy vetélés után engedték ki a klinikáról, az ebből adódó állítólagos zavarodottság okán a bíróság végül felmentette a gyilkosság vádja alól.
5. Még senki sem vette pontosan számba az Operaház II. világháborúban eltűnt vagy elpusztult áldozatait. Az ismertek közül a legnevesebb ifj. Ney Dávid (1905–1945), a nagy basszista unokája volt. A tenorista tíz évet töltött a dalszínháznál, ahol számos apró feladat mellett Wagner-főszerepeket is énekelt. Miután a törvények leparancsolták a színpadról, az OMIKÉ-nél működött. A háborút túlélte, de a koncentrációs táborban szerzett flekktífuszban 1945 nyarán Hörschingben elhunyt.
6. Német és svájci színpadok ismert művésze volt Andreas Böhm, azaz Böhm Endre (1901–1952), amikor 1947 novemberében az Operaházban is bemutatkozhatott Az álarcosbál Renéjeként. A bariton a következő szezonokban a színház visszatérő vendége lett, míg a vasfüggöny távol nem tartotta szülőhazájától. Zürichben 1952 szeptemberében Bolygó hollandiként egy próbán a süllyesztőbe zuhant és úgy összetörte magát, hogy három héttel később belehalt sérüléseibe.
7. A leghíresebb operaénekes halált Leonard Warren (1911–1960), a Metropolitan vezető baritonja szenvedte el, aki egy Végzet hatalma előadáson éppen Don Carlos Urna fatale (Végzetes urna) kezdetű áriája alatt kapott infarktust. A gyors orvosi segítség ellenére a nagy művész életét nem tudták megmenteni.
8. Az 1970-es években szinte ontotta magából a tehetséges növendékeket a Zeneakadémia. A mezzoszoprán Seregélly Katalin (1951–1980) 1976-ban egyszerre kapta kézhez a diplomáját és az operaházi szerződését. Szerepei sorából kiemelkedett Az álarcosbál Ulirikája, az Angelica nővér Hercegnője és a Carmen címszerepe, melyet mindössze hétszer volt módja elénekelni. 1979 decemberében autóbaleset következtében hunyt el. Nem töltötte be a 30. évét sem.
9. A messzi Fokvárosból érkezett az európai operaszínpadokra Deon van der Walt (1958–2005), az 1980-as és 90-es évek közkedvelt tenorja. Pályafutását olyan karmesterek egyengették, mint Solti György, Riccardo Muti és Nikolaus Harnoncourt. Szülőhazájában szőlőt vásárolt és borászkodni kezdett. Gazdaságát szülei vezették, ám a művésznek folyamatosan problémai voltak erőszakos édesapjával, aki egy alkalommal puskát ragadott és előbb a fiával, majd magával is végzett.
10. Maria Radner (1981–2015) szépen felépített karrierje 34 éves korára olyan színpadokra röpítette, mint a Milánói Scala vagy a New York-i Metropolitan. A fiatal mezzoszoprán elsősorban a német repertoárban, Wagner-szerepekkel ért el nemzetközi sikereket. 2015. március 24-én éppen egy barcelonai Siegfried előadás után tartott haza férjével és kétéves kisfiával, valamint Oleg Bryjak baritonnal, amikor a Germanwings járatát a gép másodpilótája a francia Alpokban egy hegynek vezette.
