Nagyon meg lehetett döbbenve a pesti közönség, amikor napra pontosan száz évvel ezelőtt először szembesült Bartók Béla egyetlen operájával, A kékszakállú herceg várával. A mű ugyanis a műfaj összes szabályával szembe ment. Ki látott még kétszereplős operát, olyan egyórás drámát, melynek "nincs cselekménye"? Bartókot már akkor már megvédte a hírneve a támadások jórészétől, az éretlenkedők haragjukat inkább a szövegíró Balázs Bélán töltötték ki. Az ősbemutató után majd' két évtizednek kellett eltelni, míg a pesti közönség lassan felengedett a mű irányába, s több mint negyven évnek, hogy Nádasdy Kálmán a "Hol a színpad kint-e vagy bent?" kérdésre azt felelje: bent. Az elmúlt évszázadban Bartók műve elfoglalta az őt megillető helyet a világ operaszínpadain is. A mű centenáriumára Wellmann Nóra a dalszínház Emléktárának anyagából válogatott tíz képet.
1. Az ősbemutató színlapja
2. Székely Mihály az 1936-os felújítás Kékszakállúja
3. Székely Mihály és Palánkay Klára Oláh Gusztáv 1948-as rendezésében
4. Jelenet Nádasdy Kálmán 1959-es produkciójából
5. Mészöly Katalin és Melis György a Bartók születésének centenáriumára készült előadásban
6. Kováts Kolos és Komlósi Ildikó Békés András 1989-es rendezésében
7. Balatoni Éva és Berczelly István Nagy Viktor rendezésben, melynek díszleteit Makovecz Imre tervezte
8. Kovalik Balázs 2001-es produkciójában Fried Péter és Meláth Andrea énekelt
9. Kálmándy Mihály és Rálik Szilvia Szinetár Miklós rendezésben (2006)
10. Bretz Gábor és Mester Viktória a legutóbbi produkció főszereplői
