A filmgyártás nagyon korán felfedezte, hogy a lánglelkű zeneszerzők kiszínezett élettörténete milyen remek alapanyag. Talán az első ilyen alkotás a 80 perces Wagner című némafilm, amit ma is érdemes megnézni. Ennél persze születtek kevésbé időtálló művek is.
1. A nagy keringő című Johann Strauss életét feldolgozó filmet a Mertro-Goldwyn-Mayer stúdió készítette. Az 1938-as alkotás egy sosem-volt Bécsbe varázsolja a nézőket, a mozgókép sztárja az észt koloratúrszopránból hollywoodi csillaggá lett Milizia Korjus.
2. Alig ért véget a II. világháború, 1946-ban, a Szovjetunióban elkészítették a Glinka című színes szélesvásznú nagyjátékfilmet. Az orosz nemzeti opera megteremtőjének életét valószínűleg könnyebb volt hirtelen szalonképesé tenni, mint Csajkovszkij vagy Muszorgszkij életét. Az alkotást benevezték az I. Cannes-i Filmfesztiválra, majd otthon Sztálin-díjjal tüntették ki.
3. Az osztrákok sem akartak lemaradni az életmű hamisításban, filmre kívánkozó romantikus életű komponistájuk pedig akadt bőven. 1953-ban készül a Franz Schubert - Ein Leben in zwei Sätzen című alkotás.
4. Van-e olyan operabarát Magyarországon, aki nem látta az Erkel életét feldolgozó Keleti Márton filmet, Pécsi Sándorral a címszerepben. Jellemző, hogy az 1950-es években még nem állt rendelkezésre olyan írói gárda, amelyik megfelelő szinten tudott volna egy ilyen munkát megcsinálni, ezért kénytelenek voltak Békeffy Istvánhoz fordulni, aki már a háború előtt is jócskán kivette a részét a filmgyártásban. A mozi legnagyobb érdemes mára az maradt, hogy számtalan kiváló énekművészünket, többek között Gyurkovics Máriát, Osváth Júliát, Rösler Endrét Udvardy Tibort és Fodor Jánost. örökítette meg legjobb szerepeiben.
5. Liszt Ferenc életét jóval később, 1970-ben filmesítette meg Keleti Márton. A Szerelmi álmok című film szovjet-magyar koprodukcióban valósult meg, Lisztet Sinkovits Imre személyesítette meg, a zongoradarabokat Cziffra György és Szvjatoszlav Richter játszották.
6. Verdi életéről több film is készült, az 1982-es sorozatot a Magyar Televízió is vetítette. Raffaelo Matarazzo 1953-as filmjében Mario del Monaco és Tito Gobbi is látható.
7. Az zeneszerzők életét feldolgozó filmek megújítása egyértelműen az angol Ken Russell nevéhez köthető. Munkáiban szakít a romantikus és hamis történetekkel, a lineáris cselekményvezetéssel.Több rövidfilm és tv számára készült alkotás mellett ő is foglalkozott Liszt Ferenccel, ám a maga korában legnagyobb vihart kavart alkotása a mai is izgalmas Mahler volt.
8. Klaus Kinksi élete utolsó filmje az 1989-ban forgatott Paganini volt, melyet maga írt és rendezett is. Kevés színész van, akinek arca ennyire kiválóan illett az ördög hegedűséjéhez. Kinski állítólag megpróbálta Werner Herzogot megnyerni az alkotáshoz, de a rendező megfilmesíthetetlennek tartotta a forgatókönyvet.
9. Magyar közreműködéssel, a zeneszerző halálának centenáriumán készült el Tony Palmer monumentális, tíz részes Wagner filmje, melyben a német komponistát Richard Burton alakította. Olyan színészóriások erősítettek én népes szereplőgárdát, mint John Gielgud és Laurence Olivier, a zenekari részleteket Solti György vezényelte.
10. Ha létezik zeneszerzőkről készült film, amit látni kell, akkor az Milos Forman Amadeusa, mely nem csak moziként kiváló, hanem valószínűleg örökre összetörte Mozartot, a porcelánfigurát.
