Kevés nagyobb vállalkozás van egy színházi szakember életében, mint beülni a Wiener Staatsoper igazgatói székébe. Szomorú csendben ért véget Dominique Meyer tízéves pusztítása, ám a francia direktornak nincs oka az aggodalomra, a milánói Scalában folytathatja érdemtelen működését. Hogy mennyire fontos Ausztriának a Staatsoper, jól jelzi, hogy a szerb Bogdan Roščić már 2016 decemberében (!) kapta a megbízatást a 2020-ban kezdődő vezetői ciklusára. Így bőven volt ideje előkészíteni az első évadját, melynek műsortervét most hozták nyilvánosságra. A tervek impozánsak, 10 opera, 2 balett és 2 gyerekopera premierje szerepel a kalendáriumban. A szám bécsi mércével igen magasnak tűnik, még akkor is, ha az operák jó része régebbi produkciók átvétele, zeneileg pedig állandó repertoárdarab.

Roščić egy meglepő premierrel indítja az első szezonját, az 1957 (!) óta futó Pillangókisasszonyt cseréli le Anthony Minghella 15 éves, többek között a MET-ben is futó rendezésére (premier: 2020. szeptember 7., Cso-cso-szán: Asmik Grigorian). Az előadást az új főzeneigazgató, Philippe Jordan vezényli. Szintén csak Bécs számára lesz újdonság Hans Neuenfels részben színészekkel játszatott Szöktetés a szerájból-produkciója (premier: 2020.október 12., karmester: Antonello Manacorda, Konstanza: Lisette Oropesa). Az Anyegin a Staatsoper állandó repertoárdarabja, melynek legutóbbi felújítása 2009-ben volt. Az október 25-i premier rendezője Dmitry Tcherniakov, aki többek között Moszkvában és Párizsban is elkészítetette a maga Csajkovszkij-vízióját (karmester: Tomáš Hanus, Anyegin: Andrè Schuen, Tatjána: Tamuna Gochashvili).

 Bogdan Roščić

Az évad kortárs bemutatója december 13-án Hans Werner Henze 1990-es, japán tematikájú Elárult tengere (Das verratene Meer) lesz. A Jossi Wieler–Sergio Morabito sztárrendező páros munkáját Simone Young vezényli. Franco Zeffirelli 1978-as Carmen-produkcióját Calixto Bieito számos helyen már bemutatott előadása váltja. A február 6-i premieren Anita Rachvelishvili, Charles Castronovo, Erwin Schrott és Olga Kulchynska éneklik a főszerepeket. Simon Stone tavalyi párizsi Traviátája március 4-től látható Bécsben, Violettát Pretty Yende fogja énekelni. A szezon szenzációjának a Parsifal április 1-i felújítása ígérkezik, Philippe Jordan vezényletével, Kirill Serebrennikov rendezésében, sztárszereposztásban (Ludovic Tézier, Georg Zeppenfeld, Jonas Kaufmann, Wolfgang Koch és Elīna Garanča). A bemutatók sora április 23-án a Fausttal folytatódik. Frank Castorf stuttgarti rendezését Bertrand de Billy vezényli, a címszerepet Juan Diego Flórez énekli.

 Philippe Jordan

Fél évszázad után tér vissza a Staatsoperbe a Poppea megkoronázása. A Salzburg számára készült előadást a belga koreográfus-rendező Jan Lauwers állítja színpadra. A szezon utolsó premierje ismét egy Verdi-mű lesz. Barrie Kosky legutóbb Zürichben játszott Macbethjét Luca Salsi, Roberto Tagliavini és Anna Netrebko fogja énekelni. A Meyer-éra nem különösebben sikerült előadásai helyett három fontos, évek óta pihentetett produkció kerül vissza jövőre a műsorra: az Elektra Harry Kupfer, a Don Carlos francia változata Peter Konwitschny, a Figaro házassága pedig Jean-Pierre Ponnelle régi rendezésében. Bogdan Roščić a gyerekekre is gondolt két bemutatóval, egy Mozart- és egy Sevillai borbély adaptációval. Az új vezetés Achilles-sarka vélhetően Martin Schläpfer, a Düsseldorfból szerződtetett balettigazgató lesz. Működését úgy kezdte, hogy két tucat táncost elbocsátott. Bár a közönség-kedvenc klasszikusokat (A hattyúk tava, Giselle, A rosszul őrzött lány) repertoáron tartja premiert pedig mindössze kettőt fog tartani, a Mahler, live estet a direktor és Hans van Manen koreografálja, a június végi bemutató három alkotója George Balanchine, Alexei Ratmansky és Martin Schläpfer.

 Martin Schläpfer

Fanyalogni semmi ok, de az látható, hogy Roščić jelentősen csökkentette a hatalmas bécsi repertoárt (a premierek mellett 30 opera szerepel a játékrenden), sőt – a korábbi modellel ellentétben – szünnapokat is beiktatott. A közreműködők között számos új név szerepel, remélhetőleg belőlük együttes is épül, mely a hétköznapok elvárt színvonalát biztosítja. A világsztárok közül Roberto Alagna a Bajazzókban, a Toscában és a Pillangókisasszonyban, Piotr Beczała A , a Ruszalkában és a Wertherben, Plácido Domingo a Simon Boccanegrában és Nabuccóban, Juan Diego Florez a Hoffmann meséiben, Anja Harteros a Toscában, Jonas Kaufmann a Don Carlosban, Anna Netrebko a Toscában, Kristine Opolais a Ruszalkában, René Pape A varázsfuvolában, Erwin Schrott a Don Pasqualéban és a Hoffmann meséiben és Sonya Yoncheva a Toscában lesz látható és hallható. A fontosnak szánt előadások jó részét Philippe Jordan vezényli, rajta kívül Christian Thielemann (Ariadné Naxos szigetén) és Fischer Ádám (A varázsfuvola, A walkür) alkotja a karmesteri gárda krémjét.

Bogdan Roščićnak több mint három év állt rendelkezésére, hogy átvegye a Wiener Staatsoper vezetését. Ennyi időnek mindenképpen elégnek kell arra lenni, hogy valaki határozott koncepcióval tudjon a nyilvánosság elé lépni. Roščić az első műsorterve alapján inkább tűnik nagyvonalú, profi kereskedőnek, mint szuverén alkotónak. Az összevásárolt, máshol kipróbált felső kategóriás előadások bizonyára frissességet hoznak majd az elmúlt évtizedben az unalom mocsarába fulladt falak közé. Azon azonban idővel érdemes elgondolkozni és feltenni a kérdést, hogy valójában ez minden-e, amit a világ egyik első (és mint ilyen az egyik legnagyobb költségvetéséből gazdálkodó) intézménye nyújtani tud? Szorítani most egyvalaminek kell: hogy szeptember 7-én felmehessen a függöny.

A teljes műsor megtekinthető: itt.