Keresztény vér folyik

2020.04.10. 08:54 caruso_

01_22.jpgA Deutsche Oper „Best of Meyerbeer” sorozatának utolsó napján, a Hugenották előadáson mintegy két tucat ember mosolygott össze a szünetekben. Idegenek, Berlinből és a világ majd minden tájáról, akik három egymást követő estét töltöttek együtt a német-francia komponista zenéjének bűvöletében. A Meyerbeer-tisztelőket ne tévesszük össze – szerencsére nem is lehet – a Wagner-rajongókkal, látszólag ugyanis hiányzik belőlük az a félreismerhetetlen felsőbbrendűség, melynek ormairól a germán zseni csodálói letekintenek a földi halandókra. Persze Meyerbeer maga sem kizárólag e kiváltságosok számára komponált, inkább azon munkálkodott, hogy jól átgondolt művei minél szélesebb közönségrétegeknél találjanak megértő fülekre, szemekre, sőt agyakra. A kassza egykor őt igazolta. Még Wagner ellenében is.


02_17.jpgJelenet az I. felvonásból

A fokozatosan elsorvadt, majd 1933 után Európa-szerte be is tiltott Meyerbeer-repertoár legtovább műsoron maradt, a II. világháború után pedig, ha csak esetlegesen is, de elsőként feltámasztott darabja a Hugenották volt. Nem véletlenül. Ez a szerző életművének ékköve, mely az általa tökéletességre vitt francia nagyopera minden erényét  (nagyszerű szerepek, hatásos együttesek, látványos balett, szemkápráztató díszlet stb.) nagyszabásúan vonultatja fel. Ma már az is világosan látszik, hogy ezek az erények közel sem merülnek ki abban, amit a 20. század zenetörténete hangoztatott. Felesleges lenne azonban a korabeli tudósokat hibáztatni, hiszen élő előadások híján ők is „csak” a partitúrákat böngészhették – ha ugyan érdekelte őket… Divatosabb és egyszerűbb volt a francia nagyoperára mint a műfaj letűnt túlkapására hivatkozni. Az opera története igen változatos ugyan, de mégsem kiapadhatatlan, így eljött annak is az ideje, hogy Meyerbeer ismét utat törjön magának. Ma más világosan látszik, hogy az 1960–70-es évek  előadásai mennyire szárnyaszegett fecskék voltak, az élő előadási hagyomány csak az elmúlt években kezd ismét rátalálni az „autentikus” Meyerbeerre. Gavazzeni 1962-es milánói és Mark Minkowski 2011-es brüsszeli Hugenották felvételei között majdnem akkora a különbség, mint Paul Hindemith 1954-es és Nikolaus Harnoncourt 1969-es Monteverdi Orfeo-rekonstrukciója között. A Deutsche Oper Berlin, napjaink Meyerbeer-játszásának fellegvára már magabiztossággal prezentálja a szerző operáit. Előadásaikban nyoma sincs a partitúrával való küszködésnek, az ő repertoárjuknak ismét éppenúgy természetes részei lettek ezek az operák, mint Puccini vagy Wagner művei.

 03_16.jpgMarcel: Ante Jerkunica 

A 2016 őszén bemutatott Hugenották-produkciót David Alden rendező kifejezetten Berlin számára készítette. Nem akart nagyot, sokat, mást mondani, mint ami a kottában írva van, viszont amit mondott, azt pontosan és egyértelműen dolgozta ki. A cselekményt a második császárság idejére helyezte, abba a korszakba, melynek a  német hadsereg élén Párizsig vonuló Bismarck vetett véget. Az 1870-es porosz–francia háborút lezáró béke nemcsak III. Napóleon uralkodásának végét, hanem a Német Birodalom megszületését is jelöli. A második császárság zenei istene már nem Meyerbeer volt, hanem egy másik német származású zsidó, Jacques Offenbach. A nagyopera helyett pedig annak görbe tükre, az operett csábította leginkább a közönséget. Ezért Alden meglehetősen találóan a Hugenották első másfél felvonását olyan offenbachi operett-revüként állította színpadra, amilyet a Komische Oper színpadján megszokták a szerencsés berliniek. Ebben nagy segítségére voltak Constance Hoffman színpompás kosztümjei. A rendező tudja, hogy az opera öt felvonása bőven ad elég időt arra, hogy szereplői sorsát végigvezesse, s a harsány felütés arra szolgált, hogy a dráma annál nagyobb mélységekbe hullhasson alá.  Aldent érezhetően elsősorban az emberek érdekelték, azok, akiknek sorsa egyetlen éjjelen pecsételődött meg. Felismerte, hogy a dráma központjában valójában nem Raoul és Valentine – érzelmeiknek és vallásaiknak kiszolgáltatott – szerelmi története áll, melyet végül elsodor a Szent Bertalan éjszakai mészárlás, hanem az őket irányítani igyekvő két figura, a protestáns pólust képviselő megszállott veterán Marcel, és a katolikus párt nagyhatalmú feje, Saint-Bris gróf. Ebben a felvonásról-felvonásra sűrűsödő feszültségben a robbanást követően nem marad győztes a színen, pusztán három összeomlott embert látunk,   a lányát vesztett grófot a néhány óra alatt felnőtté érett apródot és a naiv politikai játszmájában teljes kudarcot vallott összevérezett ruhájú királynét.

 04_15.jpgAnte Jerkunica és Olesya Golovneva

Alden minden szereplőnek határozott karaktert ad, sehol egy civil fej, tétova tekintet. Ehhez nyilván az is kell, hogy az énekesek belemenjenek a játékba és hogy olyan magabiztos szereptudással rendelkezzenek, melynek birtokában egy ilyen nagy együttesekre épülő operában is bele merjenek feledkezni a játékokba. Az előadás, és az egész berlini Meyerbeer-hétvége egyenrangú főszereplője volt a Jeremy Bines által vezetett ragyogó felkészültségű és állóképességű énekkar. A rendező őket sem hagyta cserben. Az első felvonás örömködése után az előadás egyik leghatásosabb jelenete a III. felvonás nyitóképe. Alden elengedte a hétvégi párizsi mulatozást, katolikusok és protestánsok egyazon templom padsoraiban ültek, ugyanahhoz az Istenhez imádkozva. Meg lehet-e ennél egyszerűbben, ennél tisztábban megragadni a francia vallásháború lényegét, melyben annyi keresztény vér folyt!?

 05_13.jpgJelenet a IV. felvonásból

Nem tudni, hogy a 2016-os premier partitúrája a karmester, a rendező vagy a színház dramaturgjának érdeme, mindenesetre a változat teljesebb az elmúlt években színre került előadásoknál (Párizs, Budapest, Drezda), mégsem tűnik úgy, mintha bármi felesleges vagy indokolatlanul hosszadalmas lenne benne. Mindez azonban nem csak a színpad érdeme. Az előadást vezénylő Alexander Vedernikov már a Luther-korál első hangjaitól kezdve hitet tett az opera mellett és végig a remekműnek kijáró tisztelettel fogta össze a három nap után is koncentráltan játszó zenekart. Enrique Mazzola Meyerbeer-interpretációjával szemben az orosz karmester előadásából valami Mravinszkij-féle szikárság áradt, talán az a fajta nem különösebben optimista történelemszemlélet, melyet Muszorgszkij zenedrámáiból emelt át a francia kortárs értelmezésekor.

 06_9.jpgJelenet az V. felvonásból

Nagyon színvonalas és felkészült szólistagárda került össze az idei felfrissített Hugenották-produkcióban. Az opera legnagyobb szerepe Raoulé, melyet a berlini casting director következetesen Rossini-tenorokra oszt. Jogos az elképzelés, hiszen az ősbemutatón is Adolphe Nourrit énekelte, a Tell Vilmos első Arnoldja. Anton Rositskiy Juan Diego Floreztől vette át a szerepet. Jót tesz a figurának az érzékeny hang és a míves éneklés, mely kissé ellentétben van az orosz tenor karakterével. Rositskiy ugyanis nem amorozó típus, alkatában hordoz valamit a Pikk dáma Hermannjának megszálltságából. Nem ügyefogyott puritán nemes, hanem fegyelemhez szoktatott katona, aki csak sokára jut el oda, hogy meg merje érni első és végzetes szerelmét. A IV.  felvonás nagy kettősében és a Szent Bertalan éjszakai jelenetekben méltó társa volt az okosan éneklő Olesya Golovneva, akivel együtt jutottak el a szerelmi halál eksztázisáig. Meyerbeer mostohán bánt Valentine-nel, aki a férfiak és a politika játékszere. Egyetlen nem túl látványos áriája későbbi betoldás, a kacér koloratúrcsillogás pedig a királynőnek jutott. Liv Redpath technikai problémáktól mentesen diadalmaskodott Valois Margit szólamán. Frappáns választás a két lassan oldódó orosz művésszel szemben a csillogó szemű öntudatos amerikai szoprán szerepeltetése. Redpath mellett ragyogóan szekundált Irene Roberts az apród „ziccer”-szerepében. Az ellenpólust Ante Jerkunica képviselte. A hatalmas hang nem világszép, de a horvát basszista kifogástalanul uralkodik rajta.  Marcelje nem kedves veterán, hanem erőteljes közkatona, aki komor árnyként nem csak neveltjén uralkodik, hanem egyszemélyben képes megjeleníteni a hugenotta fanatizmust is. Az előadás nyitójelenetében a botra támaszkodó, merev Saint-Bris elől megfutamodik Marcel. Derek Welton végig ebből a tartásból építette fel alakítását, mely mindenen átgázolva jutott el a végső tragédiáig. Az opera legnehezebben megfogható figurája Nevers gróf. A dráma elején túlságosan hatásosra rajzolt a léha főúr ahhoz, hogy pálfordulása fajsúlyos lehessen a III. felvonás rövid jelenetében. A kissé fás hangú Dimitris Tiliakos igyekezett egyvonalba hozni a figura szélsőségeit.

 07_3.jpgJelenet a fináléból

Három este eljátszani három Meyerbeer operát nem sokkal egyszerűbb vállalkozás, mint bemutatni Wagner Ringjét. A Deutsche Oper Berlin előadásait ritka sűrű  atmoszféra jellemezte. Úgy tűnt, a produkciók minden egyes közreműködője tisztában van a feladat súlyával, de az elkötelezettségen túl olyan biztos szakmai tudás és technikai biztonság birtokában vannak, hogy még arra is volt módjuk, hogy ők maguk is örömüket leljék ezekben a fesztivál hangulatú estékben. A Hugenották a legerősebb produkció, melyben a minden ízében végiggondolt rendezés és komoly karmesteri vezetés mellett Meyerbeer operája rejtett mélységei feltárultak. Az előadás hangulatára nyilvánvalóan rányomta a bélyegét a közelgő vírus-pánik. Mintha minden résztvevő az utolsó energiáját is beleadta volna az estébe. Jól tették, mert a Deutsche Oper Berlint másnap bezárták, és kérdés, hogy a függöny felmegy-e még szeptemberig.

Bettina Stöss és Ruth Tromboukis fotói a 2016-os premieren készültek.

Szólj hozzá!

Címkék: beszámoló Deutsche Oper Berlin Giacomo Meyerbeer Hugenották David Alden

A bejegyzés trackback címe:

https://caruso.blog.hu/api/trackback/id/tr315601200

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Címkék

#metoo (2) 1956 (6) Aalto Theater Essen (1) Ábrahám Pál (2) Adolphe Adam (3) Adrian Eröd (2) Agnes Baltsa (1) Agneta Eichenholz (2) Agrippina (1) Aida (7) Ailyn Perez (1) ajánló (7) Alban Berg (2) Alekszander Borodin (1) Alessandro Scarlatti (1) Alfred Sramek (1) Alice Herz-Sommer (1) Alszeghy Kálmán (3) Amahl és az éjszakai látogatók (1) Ambrogio Maestri (1) Ambroise Thomas (1) Amilcare Ponchielli (1) Amit akartok (Was ihr wollt) (1) Andreas Schager (2) Andreas Scholl (1) Andrea Chénier (2) André Schuen (2) Angela Denoke (2) Angelica nővér (1) Angerer Margit (1) Anja Kampe (2) Anna Larsson (2) Anna Netrebko (1) Anna Sophie von Otter (2) Anne Roselle (2) Antoine Mariotte (1) Antonín Dvorák (2) Antonio Carlos Gomes (1) Antonio Smareglia (1) Anyegin (1) Arabella (1) Arena di Verona (6) Ariadné Naxosz szigetén (1) Aribert Reimann (1) Arrigo Boito (2) Artaserse (1) Arturo Chacón-Cruz (2) Arturo Toscanini (1) Attila (2) autógramm (1) Az álarcosbál (2) Az arab éjszaka (1) Az árnyék nélküli asszony (2) Az idegen (L Étranger) (1) Az idegen nő (La stragniera) (1) Az istenek alkonya (1) Az öreg hölgy látogatása (1) A bajadér (2) A béke napja (1) A bolygó hollandi (7) A bűvös vadász (4) A csalogány (1) A csavar fordul egyet (3) A csodálatos mandarin (1) A diótörő (3) A fából faragott királyfi (2) A félresikerült menyasszonycsere (1) A hattyúk tava (1) A holtak házából (1) A játékos (1) A kaméliás hölgy (1) A kegyencnő (1) A kékszakállú herceg vára (4) A köpeny (1) A loudoni ördögök (1) A nagy Gatsby (1) A nürnbergi mesterdalnokok (2) A Nyugat lánya (2) A próféta (1) A puritánok (1) A Rajna kincse (4) A sevillai borbély (3) A szerelmeslevél (1) A távoli hang (1) A trubadúr (2) A varázsfuvola (3) A walkür (3) A zsidónő (2) Bajazzók (2) Balassa Sándor (1) balett (43) Bál a Savoyban (2) Bánffy Katalin (1) Bánffy Miklós (5) Bánk bán (1) Bánó András (1) Barabás Marianna (3) báró Orczy Bódog (1) báró Podmaniczky Frigyes (1) Barrie Kosky (5) Bársony Dóra (2) Bartók Béla (7) Bartók Péter (2) Bayerische Staatsoper (9) Bayerische Theaterakademie München (8) Bayreuth (7) Bécsi Újévi Koncert (1) Bedrich Smetana (1) Békés András (2) bélyeg (2) Benjamin Britten (10) Berczelly István (1) Berkes János (1) Bernd Alois Zimmermann (3) Bertrand de Billy (1) beszámoló (159) Billy Budd (1) Bohémélet (2) Borisz Godunov (1) Boris Christoff (1) Boross Csilla (1) Borsa Miklós (1) Bo Skovhus (4) Brandon Jovanovich (2) Bregenzer Festspiele (1) Bretz Gábor (3) Bubik Árpád (1) Buzás Viktor (1) Camilla Nylund (3) Camille Saint Saens (2) Carlo Bergonzi (1) Carl Maria von Weber (5) Carmen (2) Casa Verdi (3) cd (14) Cecilia Bartoli (3) Celeng Mária (1) Chabert ezredes (1) Charles Gounod (4) Christian Jost (1) Christian Thielemann (3) Christof Loy (2) Christopher Ventris (2) Christoph Eschenbach (2) Christoph Pohl (3) Christoph Willibald Gluck (3) Claude Debussy (3) Claudio Monteverdi (1) Conchita Wurst (1) Cosi fan tutte (3) Csinády Dóra (1) Csipkerózsika (2) Daniel Barenboim (1) Daniel Behle (1) Daniel Oren (1) Danton halála (1) Daphné (1) David Alden (2) debreceni Csokonai Színház (1) Deutsche Oper am Rein Düsseldorf (3) Deutsche Oper Berlin (6) Diana fája (L arbore di Diana) (1) Didone abbandonata (1) Dido és Aeneas (1) Dinorah (1) Diótörő és Egérkirály (8) Dmitrij Sosztakovics (4) Dmitri Hvorostovsky (4) Dmitry Korchak (1) Dohnányi Ernő (4) Domenico Scarlatti (1) Döme Zoltán (1) Donald Runnicles (1) Don Giovanni (1) Don Quijote (3) Dózsa György (1) dr. Tóth Aladár (1) E. T. A. Hoffmann (8) Edita Gruberova (1) Edith Haller (2) Eduard von Winterstein Theater Annaberg Buchholz (1) Edvard Grieg (1) Edward Clug (1) Egisto Tango (3) Ékkövek (Juwels) (1) Eladott menyasszony (1) Elektra (2) elfeledett magyar énekesek (21) Elina Garanca (2) énekverseny (1) Engelbert Humperdinck (2) Enrico Caruso (10) Eötvös Péter (1) építészet (6) Erdélyi Hajnal (1) Erkel Ferenc (9) Erkel Színház (5) Ermanno Wolf-Ferrari (1) Ernani (2) Eugen dAlbert (1) Evelyn Herlitzius (3) évforduló (44) Fabio Luisi (2) Falstaff (3) Farsangi lakodalom (1) Faust (3) Fehér András (1) Feld Kálmán (1) Feltámadás (1) Ferdinand Fellner (3) Ferrucio Furlanetto (5) Festspielhaus St. Pölten (1) Fierrabras (1) Figaro házassága (1) film (5) Fischer Ádám (1) Fjodor Saljapin (2) Flight (1) Florentine Klepper (2) Fodor Géza (2) Fosca (1) fotó (2) Frair Alessandro (1) Francesco Meli (2) Franco Zeffirelli (1) Franz Grundheber (1) Franz Schreker (1) Franz Schubert (3) Fráter Gedeon (1) Fricsay Ferenc (1) Friedmann Mór (1) Fülöp Attila (2) Gábory Magda (1) Gabriele Schnaut (1) Gaetano Donizetti (6) Gafni Miklós (1) Gál György Sándor (1) Gáncs Edit (1) Gárdonyi Géza (1) Gartnerplatztheater (2) Georges Bizet (1) George Balanchine (1) George Philipp Telemann (1) Georg Friedrich Handel (6) Georg Zeppenfeld (2) Gere Lola (1) Gerhard Siegler (2) Giacomo Meyerbeer (4) Giacomo Puccini (18) Gianni Schicchi (2) Gian Carlo Menotti (1) Gioacchino Rossini (8) Gioconda (1) Giovanna Casolla (1) Giovanni Paisiello (1) Giselle (3) Giuseppe Verdi (40) Goldmark Károly (7) Gombos Éva (1) Göre Gábor (1) Gottfried von Einem (2) Götz von Berlichingen (1) Grace Bumbry (2) gróf Esterházy Ferenc (1) gróf Esterházy Miklós József (1) Gulyás Dénes (1) Gun-Brit Barkmin (2) Gustav Mahler (4) Gyenge Anna (2) Győri Balett (1) Győri Nemzeti Színház (1) Gyurkovics Mária (1) Hágai Katalin (1) Halál Velencében (1) Halka (1) Hamari Júlia (1) Hamlet (1) Hans Heiling (1) Hans Pfitzner (1) Hans Werner Henze (1) Három nővér (1) Háry János (4) Hector Berlioz (1) Heinrich Marschner (1) Helen Traubel (1) Henry Purcell (1) Hermann Helner (3) Hermann Waltershausen (1) Hoffmann meséi (3) Horthy Miklós (1) Horvát Nemzeti Színház Zágráb (6) Hovanscsina (1) Hubay Jenő (3) Hugenották (2) Hunyadi László (4) I. világháború (5) Ian Bostridge (1) idézet (43) Idomeneo (1) ifj. Alexandre Dumas (1) ifj. Nagy Zoltán (1) Ifjú szerelmesek elégiája (1) Igor herceg (1) Igor Stravinsky (9) II. világháború (1) Il primo omicidio (1) Ingo Metzmacher (2) Innsbrucker Festwochen der Alten Musik (1) interjú (3) Iphigénia Tauriszban (2) István király (1) I pazzi per progetto (1) Jacques Fromental Halévy (1) Jacques Offenbach (5) Jane Archibald (1) János vitéz (1) Járay József (1) Jean-Christophe Malliot (2) Jennifer Wilson (2) Jenufa (1) Jiri Bubenicek (2) Johann Adolf Hasse (3) John Lundgren (2) John Osborn (2) John Relyea (2) Jolanta (1) Jonas Kaufmann (2) Jonathan Dove (1) José Carreras (1) Joyce DiDonato (3) Juan Diego Florez (3) Jules Massenet (4) Juliane Banse (1) Julius Caesar (2) Kacsoh Pongrác (1) Kálmán Imre (2) Kálmán Péter (3) kántor (1) Karel Burian (1) Karenina Anna (1) Karl Eilaszberg (1) Karol Szymanowski (1) Kárpáth Rezső (1) Kasper Holten (2) Kathleen Ferrier (1) Katonák (Die Soldaten) (3) Kelen Péter (1) Kelen Tibor (2) Keleti Éva (1) Kenéz Ernő (1) Kenneth MacMillan (1) képeslap (1) képregény (1) képzőművészet (1) Kerényi Mikós Dávid (8) Kertesi Ingrid (1) Kertész Iván (1) kiállítás (2) Királyi gyermekek (2) Királyi Operaház Stockholm (3) Kisvárosi Lady Macbeth (1) Kodály Zoltán (4) Kolonits Klára (1) Komische Oper Berlin (6) könyv (21) Kossuth Kiadó (2) Kovács János (1) Kovalik Balázs (24) Kováts Nóra (1) Kövesdy Pál (1) Kozmér Alexandra (1) Krénusz József (1) Krzystof Pendereczki (1) Kukely Júlia (1) Kukuska Tatjana (1) Kurt Weill (1) Laczkfi (1) Laczó István (1) Lamberto Gardelli (1) Lammermoori Lucia (2) Laurisin Lajos (1) Lauri Vasar (2) Lawrence Brownlee (3) Lazarus (1) Lear (1) lego (1) Lehár Ferenc (1) Lendvai Ervin (1) Leningrád szimfónia (1) Leonard Bernstein (1) Leos Janacek (4) Leo Mujić (3) Leo Nucci (3) Leo Slezák (2) Les Ballets de Monte Carlo (2) Le Bal (1) Lohengrin (5) Lucca (1) Luciano Pavarotti (2) Lucia Popp (1) Ludwig Karpath (1) Luisa Mandelli (2) Lulu (1) Macbeth (4) Madonna ékszere (1) magyar operák (21) Mahagonny (1) Makropulos-ügy (2) Manfred Trojahn (1) Manon (1) Maria Bergtsson (3) Maria Callas (2) Mariella Devia (2) Markgräfliches Opernhaus Bayreuth (1) Markus Marquardt (2) Martha Mödl (1) Massányi Viktor (1) Mats Ek (1) Mefistofele (2) Melissa Hamilton (2) Melis György (5) Metropolis (1) Metropolitan Opera New York (7) Mezey Béla (1) Michael Hofstetter (8) Michael Obst (1) Michael Schade (2) Michele Pertusi (1) Miskolci Nemzeti Színház (1) Misura Zsuzsa (1) Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (2) Moshe Leiser (3) Müller Katica (1) Nabucco (3) Nadar (1) Nádasdy Kálmán (2) Nadja Michael (1) Nagy Ferenc (1) Narciso (1) Narodni Divadlo Praha (2) Natalie Dessay (4) Neil Shicoff (3) nekrológ (21) Neményi Lili (1) Nemzeti Színház (2) Népszínház-Vígopera (1) népzene (1) Nina Stemme (3) Nino Machiadze (1) Nopcsa Elek (1) Norma (2) Nyári Zoltán (1) Nyikolaj Rimszkij-Korszakov (1) Oberammgau (1) Oberon (1) Oberto (1) Oláh Gusztáv (2) Olasz nő Algírban (1) OMIKE (1) opera (29) Operaház (108) operaházak (4) operaházi kronológia (40) operakultúra (4) opera abc (23) Opéra national de Paris (6) operett (4) Opern Köln (2) Oper Frankfurt (5) Oper Graz (6) Oper Leipzig (3) Orendt Gyula (1) Orfeusz (3) Orfeusz az alvilágban (1) Ory grófja (2) Oscar Strasnoy (1) Otello (5) Otto Klemperer (1) Ottrubay Melinda (1) Páka Jolán (1) Palcsó Sándor (1) Palestrina (1) Palló Imre (1) Paola Capriolo (1) Parasztbecsület (2) Parsifal (7) Patrice Caurier (3) Patrizia Ciofi (1) Paul Potts (1) Pécsi Balett (1) Pécsi Nemzeti Színház (1) Peer Gynt (2) Pelléas és Mélisande (1) Pelle Erzsébet (1) Perotti Gyula (2) Peskó Zoltán (1) Pesti Német Színház (1) Peter Grimes (4) Peter Konwitschny (4) Petrovics Emil (1) Philippe Jaroussky (2) Pietro Mascagni (2) Pietro Spagnoli (2) Pikk dáma (2) Pilinszky Zsigmond (2) Pillangókisasszony (1) Piotr Beczala (1) Pjotr Iljics Csajkovszkij (9) Plácido Domingo (4) Poldini Ede (1) Pol Plancon (1) popkultúra (1) Poppea megkoronázása (1) Rab István (1) Radnai Miklós (1) Ramon Vinay (1) recept (1) Renata Tebaldi (3) Renée Fleming (1) René Jacobs (2) René Pape (3) Ricarda Merbeth (2) Riccardo Muti (1) Richard Strauss (15) Richard Wagner (35) Rigoletto (2) Ripp van Winkle (1) Roberto Alagna (1) Roberto Aronica (1) Roberto Frontali (1) Roger király (1) Roland Geyer (3) Romeo Castellucci (1) Rómeó és Júlia (1) Rőser Orsolya (1) Rösler Endre (1) Rothauser Teréz (1) Roxana Contantinescu (2) Rózsa S. Lajos (2) Rudolf Nureyev (2) Ruggero Leoncavallo (4) Ruszalka (2) Sába királynője (4) Salome (1) Salomé (1) Salzburgi Ünnepi Játékok (4) Sámson és Delila (1) Samuel Ramey (1) Sámy Zoltán (1) Schiff Etel (1) Schilling Árpád (1) Sebeők Sári (3) Seidl Antal (2) Semiramide (1) Semperoper Drezda (18) Seregi László (1) Sergio Failoni (3) Simándy József (3) Simon Boccanegra (5) Simon István (8) Simon Keenlyside (1) Slovenské Narodné Divadlo Bratislava (3) SNG Opera in balet Ljubljana (1) Solaris (1) Solti György (1) St. Margarithen (1) Staatsballet Berlin (1) Staatsoper Bécs (41) Staatsoper Berlin (2) Staatsoper Hannover (4) Staatstheater Braunschweig (3) Staatstheater Nürnberg (1) Stadttheater Giessen (6) Stanislaw Moniuszko (1) Styriarte (1) Sudlik Mária (1) Susanna Mälkki (2) Susan Boyle (1) Sylvie Guillem (1) Szadko (1) Szamosi Elza (1) Szarvas Janina (2) Szegedi Nemzeti Színház (1) Szegedi Szabadtéri Játékok (4) Székely fonó (1) Székely Mihály (1) Széll Kálmán (1) Szerelmi bájital (2) Szergej Prokofjev (3) Szigeti László (1) Sziget vazullusa (1) szilveszter (2) színház (1) Szokolay Sándor (1) Szőnyi Olga (1) Tamássy Éva (1) Tannhäuser (3) Tatárjárás (1) Tata Várszínház (2) Teatro alla Scala Milano (6) Teatro Carlo Felice Genova (1) Teatro Comunale Bologna (1) Teatro dellOpera Roma (1) Teatro La Fenice Velence (2) Tell Vilmos (1) temető (6) Theater an der Wien (17) Theater Bielefeld (1) Theater Chemnitz (1) Theater Freiburg (1) The Rakes Progress (3) Thomas Hampson (2) Tirana (9) tíz kép (29) Tomasz Konieczny (1) Torre del Lago (1) Torsten Fischer (1) Tosca (2) Tóth Dénes (1) Traviata (4) Trisztán és Izolda (5) Trójaiak (1) Turandot (4) Tüzes angyal (1) Udvardy Tibor (1) ügynök (1) Új Színház (1) Ulf Schirmer (3) utazás (3) Valer Barna Sabadus (4) Vásáry André (1) Vérnász (1) vers (1) Vincent d Indy (1) Vincenzo Bellini (4) Vladimir Malakhov (1) Volksoper Bécs (1) Werner Egk (1) William Forsythe (1) Willi Boskovsky (1) Wolfgang Amadeus Mozart (10) Wolfgang Koch (2) Wozzeck (1) Xerxes (1) Zádor Dezső (1) Závodszky Zoltán (1) Zubin Mehta (1) Címkefelhő