A rendszerváltozás kezdetben nem érintette jelentősen a Szegedi Szabadtéri Játékokat. A belépőjegyek még elérhető árúak voltak, a műsor-struktúra változatlan. Lehetőség szerint minden évben szerepelt egy opera, egy operett és egy musical produkció a Dóm téren, rendre felbukkantak néptánc-gálák. Már a 80-as évek közepén erősen megritkultak a színművek, és a „baráti országok” vendégjátékai. 1989-ben Ilosfalvy Róbert és Piti Katalin vitték sikerre a Mosoly országát, Misura Zsuzsa és Daniel Munoz a Turandotot, amiben Altoum császárt a 80 éves Szabó Miklós énekelte. Az 1990-es évad a kor hangulatának megfelelően kizárólag magyar művekből állt. 1992-ben került színre Nagy Viktor Carmen rendezése, mely később fél Európa szabadtéri arénáit bejárta. A premieren az izgalmas fekete szépség Gail Gilmore énekelte a cigánylányt, partnere Mario Malagnini volt. A következő évben hasonló stábbal a másik látványos szabadtéri operát vették elő, az Aidát, mely némileg kisebb díszletekkel a mai napig megtekinthető az Operaházban.
1994-ben a Játékok új nézőteret kapott. A teret egész évben elfoglaló lelátót, csak az előadások idejére felállított, 4000 férőhelyes mobil nézőtérrel cserélték le. Az új nézőteret az Operaházból „kölcsönvett” Kerényi Imre féle Bánk bánnal nyitották meg. Ekkor került bemutatásra Vámos László Otellója, - mely szintén megtekinthető Pesten – a veterán Gianfranco Cecchelével a címszerepben. Az évad szenzációja mégsem az imént említett két opera volt, hanem a Miss Saigon című musical magyarországi bemutatója volt Kerényi Miklós Gábor rendezésében, mely a következő nyáron is visszatért Szegedre. Az Operaház és a Szabadtéri Játékok együttműködésének újabb állomása a 1995-ös Trubadúr, mely szintén megtekinthető Pesten. A következő nyár szenzációja ismét egy musical, a mai napig levehetetlen Elisabeth honi premierje. 1997-ben sokévi kihagyás után ismét látható volt a Háry János Szikora János rendezésében, Kaszás Attilával a címszerepben, megdőlt egy rekord, hiszem harmadik éve egyvégtében játszották az Elisabethet, és ekkor mutatták be Kerényi Miklós Gábor Álarcosbálját. Következő évben az Operaház kölcsönadta Tóth János Cigánybáró rendezését, – meglepő módon az operettek közül Johann Strauss műve a szabadtéri listavezető – és a Hoffmann meséit. A 2001-es szezont Millenniumi – Jubileumi évdara keresztelték. Megszólalt Szörényi Levente mindhárom műve, A fából faragott királyfi Juronics Tamás izgalmas koreográfiájában, a Játékok története során először került színre A kékszakállú herceg vára, Polgár Lászlóval és Komlósi Ildikóval.
2004-ben debütált szabadtéri rendezőként Kesselyák Gergely, aki a Nabuccót állította színpadra, majd az év végén a Játékok művészeti vezetője lett. Ugyancsak ekkor lett Bátyai Edina a várostól független szervezetté vált Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Kht. igazgatója. Koncepciójuk már a következő évad összeállításakor világosan megmutatkozott, hogy megtöltsék a hatalmas nézőteret, korszerű és látványos produkciókat kell színpadra varázsolni, neves művészek közreműködésével. Ennek jegyében jeles színész-rendezők állíthattak színpadra operetteket, Alföldi Róbert (Csárdáskirálynő), Eszenyi Enikő (Marica grófnő). A Csárdáskirálynő Hercegeként lépett utoljára színpadra Gregor József 2006 nyarán, a következő szezonban Lukács Gyöngyi debütált, Marcia grófnőként, 2008-ban Rálik Szilvia – szintén Szegedi szülötte – itt énekelte élete első Turandotját. 2009. nyarának nagy eseménye volt a Béjart Ballet Laussane vendégjátéka, 2010-ben sokévi kihagyás után Kerényi Miklós Gábor operarendezőként tért vissza.
S az idei jubileumi szezon? Már túl vagyunk Az ember tragédiája felújításán, zajlanak a nagyszerű szereposztásban kiállított Víg özvegy előadásai, visszatér a tavalyi nagysikerű Carmen Mester Viktóriával a címszerepben, augusztusban újra látható lesz a Valahol Európában című Dés musical. Érdemes ellátogatni a fesztivál honlapjára www.szegediszabadteri.hu, ahol egy nagyszerűen feldolgozott, ám nem könnyen kezelhető kronológia is található az elmúlt 80 év előadásaival.
