Egy éve, mióta ez a blog létezik, több olyan énekművész került a látóteremben, akikről semmit, vagy csak nagyon keveset tudunk. Egy ideig Magyarországon működtek, majd eltűntek valamerre. Igyekszem néhányuknak utánajárni és megírni az életüket, hiszen sokukról semmilyen információ sem érhető el magyarul. Sorozatunkban elsőként a néhány hónapja elhunyt Gáncs Editre emlékezünk.
Gáncs Edit 1927. július 18-án született Budapesten, a Zeneakadémiát 1951-ben végezte Molnár C. Pálné Gstettner Alice (a neves festőművész felesége) növendékeként. Operaházi vizsgaelőadásán a Figaro házassága I. felvonásából Cherubinót és a Bánk bán II. felvonásából Melindát énekelte, olyan évfolyamtársakkal, mint Cserhát Zsuzsa, Aarika Anelli, Remsey Győző, Göndöcs József, Bende Zsolt és Antalffy Albert. Színpadi bemutatkozására még főiskolásként került sor, az akkori Városi Színházban egy frissen bemutatott daljátékban, Farkas Ferenc Csínom Palkójában énekelte a mű egyik női főszerepét, Éduskát, a vendégművész Zentai Annával felváltva. Színpadi édesapját, Roska Mártont Maleczky Oszkár alakította. A fiatal szopránt azonnal szerződteti dr. Tóth Aladár legendás együttesébe. Ekkoriban még él az ország újjáépítését kísérő kulturális újjáépítési mozgalom. Ugyan az Operaház 30-as évekbeli izgalmas repertoárját a már bevált, ideológiai szempontokból kifogásolhatatlan remekművekre redukálják, de a vasfüggöny számos világnagyságot zárt határainkon belülre. Tóth Aladár talán az utolsó igazgató volt Pesten, akinek úgy ideje, mint lehetősége volt a tudatos társulatépítésre, nevelésre. Gáncs Edit sorra kapja a kisebb és közép szerepeket, az első évadjában összesen hatot. Elénekli a pármondatos Kate-et a Pillangókisasszonyban, a Hoffmann meséi Múzsáját, A varázsfuvola Első gyermekét (akkoriban még Nemtőnek írták), a János vitéz Iluskáját, Hédit a Három a kislány operaházi bemutatóján és Siebelt a Faust felújításában. Az ígéretes kezdet után egyéves pihenő következik, ekkor születik ugyanis első fia, Gábor. Még a Zeneakadémián ismerkedett meg Kertész Istvánnal, a későbbi világhírű karmesterrel, 1951-ben házasodtak össze. Az 1953/54-es szezonban ismét hat szerepet kapott Gáncs Edit, köztük Mejtusz Ifjú gárdájának Kláváját Házy Erzsébettel felváltva és Marcellinát a legendás Fidelio sorozatban. A következő években kezd kirajzolódni művészi profilja, elénekli Blondét, Paminát, Zerlinát és a Falstaff Annuskáját is, több kis szerep mellett. 1955-ben Győrből az Operaházhoz szerződik Kertész István korrepetitorként, egyetlen előadást vezénylet is, egy Rigolettót, 1955 júniusában. 1956. október 16-án a Fideliót játszották, Gáncs Edit partnerei Sándor Judit, Simándy József, Sárdy János, Réti József, Jámbor László és Székely Mihály voltak. A művésznő ekkor énekelt utoljára Magyarországon, az október 24-ére tervezett Falstaff előadás az ismert okokból elmaradt.
A Kertész házaspár januárban elhagyta az országot, a pályakezdés évei ezzel lezárultak. Útjaik egy időre elvállnak. István ösztöndíjat kap Rómába, Fernando Previtali mesteriskolájában tökéletesíti tudását. Felesége először Brémában kap állást, ahonnan néhány szezon után, 1960-ban Kölnbe szerződik. Négy évvel később Kertész István elnyeri a német város operaházának főzeneigazgatói székét. Több magyar művészt hív magához, többek között Ilosfalvy Róbertet is. Gáncs Editből Edith Gabry, illetve Edith Gabry-Kertesz lesz. Pályája szépen halad, miközben két újabb gyermeknek, Péternek és Katalinnak ad életet. Elsősorban Mozart-specialisa lesz, énekli Konstanzát, Susannát, Zerlinát, Fiordiligit és Paminát, de felkerülnek repertoárjára Nicolai és Lortzing operáinak főszerepei, A rózsalovag Sophie-ja, A nürnbergi mesterdalnokok Évája és az Otello Desdemonája is. 1965. február 15 talán a legemlékezetesebb dátum a karrierjében, ekkor mutatják be Kölnben Bernd Alois Zimmermann A katonák (Die Soldaten), című operáját, melynek női főszerepét, Marie-t Gáncs Edit énekelte. Az előadásnak volt még egy magyar közreműködője, Kelemen Zoltán. A hatalmas és igen nehezen énekelhető szereppel robban be Edith Gabry a német zenei köztudatba. Sorra kapja a jelentős felkéréseket. A Salzburgi Ünnepi Játékokon 1967-ben mutatkozik be, Mozart Ascanio Albában című ifjúkori operájában Siliviát énekli. Valószínűleg mindent elért, amiről Budapesten csak álmodni lehetett ebben az időben. Váratlan tragédia szakította meg a család életét, 1973 áprilisában izraeli turnéja során fürdőzés közben a tengerbe fulladt az akkor már világhírű Kertész István.
Gáncs Edit fokozatosan gondolkodott a visszavonuláson, 1971-ben egy esseni zeneiskolában kezdett oktatni, majd 1977-től a Hochschule für Musik und Tanz Köln tanára lesz. A Zimmermann operájából készült Vokalsinfonie-t 1973-ben a Berlini Filharmonikusokkal, egy évvel később Salzburgban az ORF Szimfonikusokkal énekli. Sajnos igen kevés felvétel őrzi hangját, cd-n A katonák, a Mitriades, az Ascanio Albában és Händel Feltámadás című oratóriuma, valamint egy Friedhelm Döhl lemez érhető el. Színpadi búcsúja 1988 nyarán volt a Schwetzingeri Fesztiválon, ahol Bertát énekelte A sevillai borbélyban, olyan partnerekkel, mint Cecila Bartoli, David Kuebler, Gino Quilico és Robert Lloyd. Szerencsénkre ez ez előadás teljes egészében megtekinthető, öröm nézni a széparcú nemes tartású idős hölgyet. Gáncs Edit 1994-ig tanított, 2012. február 10-én nyolcvannégy éve korában hunyt el egy kölni kórházban. Magyarországon egyetlenegy nekrológ sem jelent meg róla. Első hazai cd-felvétele a Kodály által vezényelt Misa Brevis azokban a napokban jelent meg.
