Caruso

Az 1948-ban alapított Aix-en-Provence-i Fesztivál olyasféle helyet foglal el a francia kulturális életben, mint Ausztriában a Salzburgi Ünnepi Játékok. Július elején rendre felkerekedik a párizsi operarajongó értelmiség (és persze a kultúrsznobok), hogy néhány napot a Provence-i városkában…

Dél után derült ki, hogy az Opéra Bastille-ban mégsem tudják megtartani az esti Hovanscsina előadást – ha egy színház olyan komolyan tesztel, mint a franciák, a vírusszezon közepén teljesen esélytelen egy sok-szereplős Muszorgszkij-operát műsorra tűzni. Szerencsére azonban Párizs mégiscsak az…

Mielőtt visszakézből felháborodottan visszautasítanánk a címben szereplő és valóban provokatívnak szánt kérdést, érdemes végigtekinteni a Mozart játszásunk elmúlt másfél évszázadán. Mint oly sok mindent, a salzburgi zseni tiszteletét is Bécsből örököltük. Operajátszásunk mindig érzékenyen követte a…

A filmgyártás nagyon korán felfedezte, hogy a lánglelkű zeneszerzők kiszínezett élettörténete milyen remek alapanyag. Talán az első ilyen alkotás a 80 perces Wagner című némafilm, amit ma is érdemes megnézni. Ennél persze születtek kevésbé időtálló művek is. 1. A nagy…

Különösen tanulságos volt megnézni Münchenben a Cosi fan tuttét két nappal a Mozart kortárs Martin y Soler Diana fája című operája után. Már a nyitány első hangjai alatt tudatosul a hallgatóban, mi a különbség egy jó és egy remekmű között. Pedig a Cosi fan tutte is 150 év…

Az elmúlt években a bécsi Staatsoper teljes Mozart repertoárja felfrissítésre került. Ennek eredményeképp nem csak a „nagy” operákat újították fel, hanem visszakerült a színház műsorára a Titus kegyelme és október elején, a Pesten méltatlanul nélkülözött Idomeneo is. Mozart egyik legmélyebb, de…

Az öt nagy Mozart opera közül a Cosí fan tutte került utoljára az Operaház repertoárjára, mégpedig megdöbbentően későn, csak 1930. január 9-én. Az osztrák szerző műveivel igen nehezen barátkozott meg Budapest közönsége, a Don Giovanni, a Figaro házassága és A varázsfuvola is csak elvétve szerepelt a…

Talán soha sem fog kiderülni, mi lehetett az oka annak, hogy 1942-től nem játszották az Operaházban a Varázsfuvolát. Hat év kihagyás után, 1948 februárjában vették elő ismét Mozart operáját. Ekkor már Tóth Aladár igazgató, aki a korábbi vezetőkkel ellentétben Mozart és…

A varázsfuvolánál kevés népszerűbb opera létezik. S kevés megfejthetetlenebb is.  Népszerűsége és titkainak száma sem csökkent az elmúlt több mint két évszázadban. Éppen ezért érdemes sorra venni, hogy melyik felújítás hogyan sikerülhetett, hogyan reagált a kritika, illetve, hogy kik énekelték az…

Két éve a németországi színházi körökben elterjedt, hogy Réthelyi Miklós frissen kinevezett Nemzeti Erőforrás Miniszter egyik első döntéseként egy háromsoros levélben megtiltotta Vass Lajosnak, az Operaház akkori főigazgatójának, hogy Kovalik Balázs művészeti vezető…