Dohnányi az Operában

2014.09.15. 11:50 caruso_

1_1.jpgMa már nehéz elképzelni, micsoda tisztelet övezte a két világháború között Dohnányi Ernőt. Egyszerre volt zeneszerző és tanár, zongoraművész és karmester, a Zeneakadémia és a Rádió zenei részlegének igazgatója, a Filharmóniai Társaság elnök-karnagya és az összes lehetséges kitüntetés birtokosa. Nyilvánvaló, hogy nem lehet valaki mindenben egyformán tehetséges és sikeres. A kritika az esetek nagy részében mégis szemet hunyt, amikor a Nemzeti Nagyság nem alkotott akkora csodát, mint azt a kultúrfölény lázában égő ország remélte. Dohnányi operaházi premierjei után is szinte kizárólag dicsérő sorokat lehet olvasni. A szerző színpadi művei kétféle gyökérből táplálkoznak. Egyfelől abból a magyar és német eredetű, jó értemben vett konzervatív polgári hagyományból, melybe a komponista beleszületett, nevelkedett és művészileg kiteljesedett. Másfelől viszont időnként megpróbálkozott magyaros műveket alkotni, melyet utólag – főleg Bartók és Kodály „tiszta forrásának” fényében – talán a finom ízlésű művész maga is szégyellt kicsit. Dohnányi és életműve 1945 után tiltólistára került. Hetven év távlatából feleslegesnek tűnik ez az intézkedés. Ahogy Szabados Béla vagy Hubay Jenő művei természetesen koptak ki az Operaház és a hangversenytermek műsorrendjéről, ugyanúgy tűntek volna el a kevéssé időtálló, keletkezésük korát merősen magukon viselő Dohnányi opusok is.

2_1.jpgAz Operaház először 1910. május 5-én a Pierrette fátyola című pantomimet mutatta be, melynek ősbemutatója Drezdában volt, néhány hónappal korábban. A biedermeier szerelmi háromszög főszerepeit Kornai Richárd, a színház basszistája, Szoyer Ilonka, a kiváló koloratúrszoprán és az ősbemutató koreográfusa, Nicolai Guerra adták elő. A premiert Szikla Adolf vezényelte, de később Dohnányi maga is többször dirigálta legnépszerűbb színpadi művét. A pantomim egészen 1939-ig műsoron maradt, összesen 56 előadást ért meg, ami ismerve a korabeli balett repertoárt, nagyon jelentős szám. A Pierrette fátyolát Berlinben és Bécsben is előadták. Ez utóbbi premierje után a Bajazzók volt műsoron Carusóval. A közönség rosszul tűrte a várakozást, a Dohnányi mű unalomba fulladt. Pesten, 1919-ben Zádor Dezső bariton, igazgató és rendező „koreografálta át”, 1932-ben pedig Dohnányi második felesége, Elsa Galafrés. Pierrette szerepét Szoyer Ilonka után táncosnők – Sebesi Teréz, Galafrés, Ptasinszky Jozefin, Almási Sári és Szalay Karola vették át, de néhány előadáson maga Bajor Gizi alakította. Pierrot-t Toronyi Gyula magánénekes, Brada Ede és fia Brada Rezső, Arlechint Zöbisch Ottó, az Operaház mímusa, és Kőszegi Ferenc magántáncos játszotta. Sajnos korabeli felvételek, és hiteles leírások híján elképzelhetetlen, hogyan zajlottak az előadások, ahol ennyire különböző mozgáskultúrájú művészek léptek fel. Az előadás 1938-ban a firenzei Maggio Musicaléra is kijutott.

4_1.jpgA komponista első pesti opera premierje 1922. március 18-án a Vajda tornya volt. Köztudott, hogy Dohnányi összes színpadi művét német szövegre komponálta. Nyilvánvalóan üzleti szándékok is motiválták a szerzőt, hiszen német nyelvterületen akkoriban is igen sok operaház működött, szemben a csekély magyar színházzal. A vajda tornya cselekménye egy albán mondán alapul. A rossz nyelvek szerint a szerzőt csak a komponálás késői szakaszában világosították fel arról, hogy mennyire hasonlít a készülő opera története a Kőműves Kelemen mítoszhoz. Dohnányi gyorsan korrigált és így lett a Vajda tornya székely ballada. Pedig, ha komolyan foglakozunk a művel, észre kell vennünk, hogy a szereplők motivációja mennyivel közelebb áll az albán hegyek klánjainak lakóiéhoz.  Az Operaház vezetősége valószínűleg azt remélte, hogy a Vajda tornyával új magyar nemzeti opera született. A kor szokásaival ellentétesen egyből két szereposztás tanulta meg a Hevesi Sándor által rendezett, Kerner István által vezényelt darabot. A főszerepeket színház vezető művészei – Venczell Béla, Szende Ferenc (Orbók), Szende Ferenc, Farkas Sándor, Szemere Árpád (Kund), Pilinszky Zsigmond, Gábor József (Tarján), Némethy Ella, Budánovits Mária (Emelka), Marschalkó Rózsi, Medek Anna (Iva), Székelyhidy Ferenc, Závodszky Zoltán (Talabér) – énekelték. A darab a premier után 11 előadást ért meg, aztán évekre eltűnt. Dohnányi 30. művészi jubileumán, 1927-ben Berg Ottó vezényletével újabb négy előadást tartottak belőle. A szerző ekkor 50.000 pengős állami jutalmat kapott. Többen fanyalogtak az elképesztően magas összeg hallatán. Oláh Gusztáv, Nádasdy Kálmán és Ferencsik János 1937-ben sztárszereposztásban (Székely Mihály, Losonczy György, Halmos János, Budánovits Mária, Rigó Magda, Rösler Endre) próbálta meg feltámasztani az operát, de csak hat előadás erejéig sikerült a vállalkozás. Nem jártak sokkal nagyobb sikerrel 2003-ban sem. A produkciót Dénes István vezényelte, Nagy Viktor rendezte, a főszerepeket Airizer Csaba, Massányi Viktor és Egri Sándor, Bándi János, majd Gulyás Dénes, Balaton Éva és Lukin Márta, Frankó Tünde és Kolonits Klára, Kovácsházi István és Vadász Dániel énekelték. A közönséget nem érdekelte a magyar opera, az előadás mindössze nyolc estén szerepelt az Erkel Színházban. A produkciót rögzítette a televízió és a rádió. A Vajda tornya egyetlen külföldi előadásáról tudunk, Düsseldorfban 1926-ban játszották. A szerző nevével következőleg 1928 novemberében találkozunk az operaházi színlapon. Schubert halálának centenáriumán a Befejezetlen szimfónia és a Cselre cselt című vígopera mellett egy új balett is színre került. Dohnányi az osztrák komponista műveiből meghangszerelt párat, a Moment’s musical’s – A múzsa csókja librettóját Elsa Galafréssel közösen jegyzik. A balett – mely 15 előadást ért meg – egy művész életének stációit mesélte el.

Dohnányi legérdekesebb operáját, a Tenort hosszas várakozás és jogi procedúra után (mely az eredeti színmű szerzője, a librettista, Góth Ernő özvegye és a komponista között zajlott) 1929. február 9-én mutatták be. Néhány héttel később, február 24-én Nürnbergben is előadták, sőt, az Operaház társulata a saját előadását is elvitte a német városba november elején. A pesti előadást Márkus László rendezte, a díszleteket és a jelmezeket a fiatal Oláh Gusztáv tervezte, Rékai Nándor vezényelte. A szereposztásra ezúttal sem lehet panasz. A herceget Palló Imre, Hicketiert Szende Ferenc, Jennyt Budánovits Mária, Theklát Nagy Margit, Kreyt Szügyi Kálmán, Wolkét Maleczky Oszkár, Schippelt, a tenort Laurisin Lajos énekelte. A vígopera-ínséges időben tisztességes sikert aratott az új mű, mely évi egy-két előadás erejéig egészen 1942-ig műsoron maradt, s összesen 38-szor került színre. A produkcióba később ugyan beállt Svéd Sándor és Hámory Imre (Herceg), Koréh Endre (Hicketier), Halász Gitta, Réthy Eszter és Horányi Karola (Thekla) és Nagypál László (Krey), de az együttes nagy része változatlan maradt. A színház 1932-ben Szegedre is levitte az előadást. A műből a Tv Zenés Színháza az 1970-es években felvételt készített. Mi lehet a darab titka, mely a Pierrette fátyola mellett egyedüliként teszi feltámasztásra érdemessé a Tenort? Az, hogy egy világot látott és világot értő bölcs művész tökéletes lenyomata egy olyan korról, mely már az I. világháború után is alig létezett, de 1945 után végleg eltűnt. Nem véletlenül vont párhuzamot Németh Amadé a Nürnbergi mesterdalnokokkal. (Noha Wagner operája nyilvánvalóan korszakos remekmű, Dohnányié nem.) Mindketten ugyanúgy szeretik és értik azt a polgári világot, mely elé görbe tükröt állítanak. Míg a középkori Nürnberg igazi hőse Hans Sachs, addig a 18. századi német kisvárosnak már csak egy enyhén alkoholista, enyhén bugris őstehetség jut.

A tenor_1931_04.jpg

A Simona néni ősbemutatója 1913-ban Drezdában volt. Budapestre három évtizedes késéssel, 1933. december 6-án, Horthy Miklós nevenapján érkezett. A hatszereplős, olaszos stílusban komponált vígopera nem aratott különösebb sikert, egyetlen évadban, mindössze hat előadást ért meg. A szereposztás (Basilides Mária, Kőszegi Teréz, Halász Gitta, Szende Ferenc, Laurisin Lajos, Koréh Endre) nem lehetett akadálya a sikernek, az érdektelenség oka a műben keletkezett. A Simona néniből a Rádió néhány éve felvételt készített, mely cd-n is hozzáférhető. Napra pontosan egy évvel a vígopera bemutatója után ismét egy Dohnányi újdonsággal köszöntötte az Operaház a kormányzót. Herczeg Ferenc, a kor írófejedelme egyik legendáját ültette balettszínpadra Elsa Galafrés. A Szent fáklya nem önálló zenemű, hanem Dohnányi két népszerű művének, a Ruralia hungaricá-nak, illetve a Szimfonikus perceknek (op. 36) a feldolgozása. Az előadás, melynek főszerepeit Szalay Karola (majd Ottrubay Melinda), Bordy Bella és Kőszegi Ferenc táncolták összesen 29-szer került színre. Weilmarban is bemutatták, 1937-ben. A Szent fáklyával lezárult azoknak a Dohnányi műveknek a sorozata, melyek a szerző életében az Operaházban színre kerültek.

5 (1).jpg

A II. világháború után a szerző külföldre távozott, művei tiltólistára kerültek. Seregi László érdeme a bátor tett, hogy 1978-ban, negyedszázaddal Dohnányi halála után táncba öltötte a Változatok egy gyermekdalra című opust. A korszakalkotó koreográfus egyik remekműve az egyfelvonásos, mely 2010-ig összesen 88-szor volt látható az Operaházban. Generációk táncolták és generációk láthatták ezt az édes-bús nosztalgikus darabot, melyben tíz fiatal búcsúzik az ifjúságuktól. 2002-ben Hommage á Dohnányi balettestet mutattak be az Erkel Színházban. A Változatok mellett Pártay Lilla a Szimfonikus perceket öntötte táncba, Egerházi Attila pedig Súlyos suhanások címmel készítet koreográfiát. Az estet nyolcszor láthatta a közönség. A Tenor mostani felújításának nem kisebb a tétje, mint az, hogy Dohnányi ma is érdekes művei a tiltás négy és fél és a közöny két és fél évtizede után ismét előkerülnek-e, repertoáron tudnak-e maradni, vagy a 21. század közönsége érdektelenül fogadja őket.7.jpg

 

Szólj hozzá!

Címkék: operaházi kronológia magyar operák Dohnányi Ernő

A bejegyzés trackback címe:

https://caruso.blog.hu/api/trackback/id/tr236696861

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Címkék

1956 (6) Aalto Theater Essen (1) Ábrahám Pál (2) Adolphe Adam (3) Adrian Eröd (2) Agnes Baltsa (1) Agneta Eichenholz (2) Agrippina (1) Aida (7) Ailyn Perez (1) ajánló (7) Alban Berg (2) Alekszander Borodin (1) Alessandro Scarlatti (1) Alfred Sramek (1) Alice Herz-Sommer (1) Alszeghy Kálmán (3) Amahl és az éjszakai látogatók (1) Ambrogio Maestri (1) Ambroise Thomas (1) Amilcare Ponchielli (1) Amit akartok (Was ihr wollt) (1) Andreas Schager (2) Andreas Scholl (1) Andrea Chénier (2) André Schuen (2) Angela Denoke (2) Angelica nővér (1) Angerer Margit (1) Anja Kampe (2) Anna Larsson (2) Anna Netrebko (1) Anna Sophie von Otter (2) Anne Roselle (2) Antoine Mariotte (1) Antonín Dvorák (1) Antonio Carlos Gomes (1) Antonio Smareglia (1) Anyegin (1) Arabella (1) Arena di Verona (6) Ariadné Naxosz szigetén (1) Aribert Reimann (1) Arrigo Boito (1) Artaserse (1) Arturo Chacón-Cruz (2) Arturo Toscanini (1) Attila (2) autógramm (1) Az álarcosbál (2) Az arab éjszaka (1) Az árnyék nélküli asszony (2) Az idegen (L Étranger) (1) Az idegen nő (La stragniera) (1) Az istenek alkonya (1) Az öreg hölgy látogatása (1) A bajadér (2) A béke napja (1) A bolygó hollandi (7) A bűvös vadász (4) A csalogány (1) A csavar fordul egyet (3) A csodálatos mandarin (1) A diótörő (2) A fából faragott királyfi (2) A félresikerült menyasszonycsere (1) A hattyúk tava (1) A holtak házából (1) A játékos (1) A kaméliás hölgy (1) A kegyencnő (1) A kékszakállú herceg vára (4) A köpeny (1) A loudoni ördögök (1) A nürnbergi mesterdalnokok (2) A Nyugat lánya (2) A puritánok (1) A Rajna kincse (4) A sevillai borbély (3) A szerelmeslevél (1) A távoli hang (1) A trubadúr (2) A varázsfuvola (3) A walkür (3) A zsidónő (2) Bajazzók (2) Balassa Sándor (1) balett (39) Bál a Savoyban (2) Bánffy Katalin (1) Bánffy Miklós (5) Bánk bán (1) Bánó András (1) Barabás Marianna (3) báró Orczy Bódog (1) báró Podmaniczky Frigyes (1) Barrie Kosky (5) Bársony Dóra (2) Bartók Béla (7) Bartók Péter (2) Bayerische Staatsoper (9) Bayerische Theaterakademie München (8) Bayreuth (6) Bécsi Újévi Koncert (1) Bedrich Smetana (1) Békés András (2) bélyeg (2) Benjamin Britten (10) Berczelly István (1) Berkes János (1) Bernd Alois Zimmermann (3) Bertrand de Billy (1) beszámoló (152) Billy Budd (1) Bohémélet (2) Borisz Godunov (1) Boris Christoff (1) Boross Csilla (1) Borsa Miklós (1) Bo Skovhus (4) Brandon Jovanovich (2) Bregenzer Festspiele (1) Bretz Gábor (3) Bubik Árpád (1) Buzás Viktor (1) Camilla Nylund (3) Camille Saint Saens (2) Carlo Bergonzi (1) Carl Maria von Weber (5) Carmen (2) Casa Verdi (3) cd (14) Cecilia Bartoli (3) Celeng Mária (1) Chabert ezredes (1) Charles Gounod (4) Christian Jost (1) Christian Thielemann (3) Christof Loy (2) Christopher Ventris (2) Christoph Eschenbach (2) Christoph Pohl (3) Christoph Willibald Gluck (3) Claude Debussy (3) Claudio Monteverdi (1) Conchita Wurst (1) Cosi fan tutte (3) Csinády Dóra (1) Csipkerózsika (2) Daniel Barenboim (1) Daniel Behle (1) Daniel Oren (1) Danton halála (1) Daphné (1) debreceni Csokonai Színház (1) Deutsche Oper am Rein Düsseldorf (3) Deutsche Oper Berlin (2) Diana fája (L arbore di Diana) (1) Didone abbandonata (1) Dido és Aeneas (1) Diótörő és Egérkirály (8) Dmitrij Sosztakovics (4) Dmitri Hvorostovsky (4) Dmitry Korchak (1) Dohnányi Ernő (4) Domenico Scarlatti (1) Donald Runnicles (1) Don Giovanni (1) Don Quijote (3) Dózsa György (1) dr. Tóth Aladár (1) E. T. A. Hoffmann (8) Edita Gruberova (1) Edith Haller (2) Eduard von Winterstein Theater Annaberg Buchholz (1) Edvard Grieg (1) Edward Clug (1) Egisto Tango (3) Ékkövek (Juwels) (1) Eladott menyasszony (1) Elektra (2) elfeledett magyar énekesek (17) Elina Garanca (2) énekverseny (1) Engelbert Humperdinck (2) Enrico Caruso (9) Eötvös Péter (1) építészet (6) Erdélyi Hajnal (1) Erkel Ferenc (9) Erkel Színház (5) Ermanno Wolf-Ferrari (1) Ernani (2) Eugen dAlbert (1) Evelyn Herlitzius (3) évforduló (43) Fabio Luisi (2) Falstaff (3) Farsangi lakodalom (1) Faust (3) Fehér András (1) Feltámadás (1) Ferdinand Fellner (3) Ferrucio Furlanetto (5) Festspielhaus St. Pölten (1) Fierrabras (1) Figaro házassága (1) film (4) Fischer Ádám (1) Fjodor Saljapin (2) Flight (1) Florentine Klepper (2) Fodor Géza (2) Fosca (1) fotó (2) Frair Alessandro (1) Francesco Meli (2) Franco Zeffirelli (1) Franz Grundheber (1) Franz Schreker (1) Franz Schubert (3) Fráter Gedeon (1) Fricsay Ferenc (1) Friedmann Mór (1) Fülöp Attila (1) Gabriele Schnaut (1) Gaetano Donizetti (6) Gafni Miklós (1) Gál György Sándor (1) Gáncs Edit (1) Gárdonyi Géza (1) Gartnerplatztheater (2) Georges Bizet (1) George Balanchine (1) George Philipp Telemann (1) Georg Friedrich Handel (6) Georg Zeppenfeld (2) Gere Lola (1) Gerhard Siegler (2) Giacomo Meyerbeer (1) Giacomo Puccini (18) Gianni Schicchi (2) Gian Carlo Menotti (1) Gioacchino Rossini (8) Gioconda (1) Giovanna Casolla (1) Giovanni Paisiello (1) Giselle (3) Giuseppe Verdi (40) Goldmark Károly (7) Gombos Éva (1) Göre Gábor (1) Gottfried von Einem (2) Götz von Berlichingen (1) Grace Bumbry (2) gróf Esterházy Ferenc (1) gróf Esterházy Miklós József (1) Gulyás Dénes (1) Gun-Brit Barkmin (2) Gustav Mahler (3) Gyenge Anna (2) Győri Balett (1) Győri Nemzeti Színház (1) Gyurkovics Mária (1) Hágai Katalin (1) Halál Velencében (1) Hamari Júlia (1) Hamlet (1) Hans Heiling (1) Hans Pfitzner (1) Hans Werner Henze (1) Három nővér (1) Háry János (4) Hector Berlioz (1) Heinrich Marschner (1) Helen Traubel (1) Henry Purcell (1) Hermann Helner (3) Hermann Waltershausen (1) Hoffmann meséi (3) Horthy Miklós (1) Horvát Nemzeti Színház Zágráb (6) Hovanscsina (1) Hubay Jenő (3) Hugenották (1) Hunyadi László (4) I. világháború (5) Ian Bostridge (1) idézet (41) Idomeneo (1) ifj. Alexandre Dumas (1) ifj. Nagy Zoltán (1) Ifjú szerelmesek elégiája (1) Igor herceg (1) Igor Stravinsky (9) II. világháború (1) Il primo omicidio (1) Ingo Metzmacher (2) Innsbrucker Festwochen der Alten Musik (1) interjú (3) Iphigénia Tauriszban (2) István király (1) I pazzi per progetto (1) Jacques Fromental Halévy (1) Jacques Offenbach (5) Jane Archibald (1) János vitéz (1) Járay József (1) Jean-Christophe Malliot (2) Jennifer Wilson (2) Jenufa (1) Jiri Bubenicek (2) Johann Adolf Hasse (3) John Lundgren (2) John Osborn (2) John Relyea (2) Jolanta (1) Jonas Kaufmann (2) Jonathan Dove (1) José Carreras (1) Joyce DiDonato (3) Juan Diego Florez (3) Jules Massenet (4) Juliane Banse (1) Julius Caesar (2) Kacsoh Pongrác (1) Kálmán Imre (2) Kálmán Péter (3) kántor (1) Karel Burian (1) Karenina Anna (1) Karl Eilaszberg (1) Karol Szymanowski (1) Kárpáth Rezső (1) Kasper Holten (2) Kathleen Ferrier (1) Katonák (Die Soldaten) (3) Kelen Péter (1) Kelen Tibor (2) Keleti Éva (1) Kenéz Ernő (1) Kenneth MacMillan (1) képeslap (1) képregény (1) képzőművészet (1) Kerényi Mikós Dávid (8) Kertesi Ingrid (1) Kertész Iván (1) kiállítás (2) Királyi gyermekek (2) Királyi Operaház Stockholm (3) Kisvárosi Lady Macbeth (1) Kodály Zoltán (4) Kolonits Klára (1) Komische Oper Berlin (6) könyv (20) Kossuth Kiadó (2) Kovács János (1) Kovalik Balázs (23) Kováts Nóra (1) Kövesdy Pál (1) Kozmér Alexandra (1) Krénusz József (1) Krzystof Pendereczki (1) Kukely Júlia (1) Kukuska Tatjana (1) Kurt Weill (1) Laczkfi (1) Laczó István (1) Lamberto Gardelli (1) Lammermoori Lucia (2) Laurisin Lajos (1) Lauri Vasar (2) Lawrence Brownlee (3) Lazarus (1) Lear (1) lego (1) Lehár Ferenc (1) Lendvai Ervin (1) Leningrád szimfónia (1) Leonard Bernstein (1) Leos Janacek (4) Leo Mujić (2) Leo Nucci (3) Leo Slezák (2) Les Ballets de Monte Carlo (2) Le Bal (1) Lohengrin (4) Lucca (1) Luciano Pavarotti (2) Lucia Popp (1) Ludwig Karpath (1) Luisa Mandelli (2) Lulu (1) Macbeth (4) Madonna ékszere (1) magyar operák (21) Mahagonny (1) Makropulos-ügy (2) Manfred Trojahn (1) Manon (1) Maria Bergtsson (2) Maria Callas (2) Mariella Devia (2) Markgräfliches Opernhaus Bayreuth (1) Markus Marquardt (2) Martha Mödl (1) Massányi Viktor (1) Mats Ek (1) Mefistofele (1) Melissa Hamilton (2) Melis György (5) Metropolis (1) Metropolitan Opera New York (7) Mezey Béla (1) Michael Hofstetter (8) Michael Obst (1) Michael Schade (2) Michele Pertusi (1) Miskolci Nemzeti Színház (1) Misura Zsuzsa (1) Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (2) Moshe Leiser (3) Müller Katica (1) Nabucco (3) Nadar (1) Nádasdy Kálmán (2) Nadja Michael (1) Nagy Ferenc (1) Narciso (1) Narodni Divadlo Praha (2) Natalie Dessay (4) Neil Shicoff (3) nekrológ (16) Neményi Lili (1) Nemzeti Színház (2) Népszínház-Vígopera (1) népzene (1) Nina Stemme (3) Nino Machiadze (1) Nopcsa Elek (1) Norma (2) Nyári Zoltán (1) Nyikolaj Rimszkij-Korszakov (1) Oberammgau (1) Oberon (1) Oberto (1) Oláh Gusztáv (2) Olasz nő Algírban (1) OMIKE (1) opera (29) Operaház (101) operaházak (4) operaházi kronológia (40) operakultúra (4) opera abc (23) Opéra national de Paris (6) operett (4) Opern Köln (2) Oper Frankfurt (5) Oper Graz (6) Oper Leipzig (3) Orendt Gyula (1) Orfeusz (3) Orfeusz az alvilágban (1) Ory grófja (2) Oscar Strasnoy (1) Otello (5) Otto Klemperer (1) Páka Jolán (1) Palcsó Sándor (1) Palestrina (1) Palló Imre (1) Paola Capriolo (1) Parasztbecsület (2) Parsifal (6) Patrice Caurier (3) Patrizia Ciofi (1) Paul Potts (1) Pécsi Balett (1) Pécsi Nemzeti Színház (1) Peer Gynt (2) Pelléas és Mélisande (1) Pelle Erzsébet (1) Perotti Gyula (2) Pesti Német Színház (1) Peter Grimes (4) Peter Konwitschny (4) Petrovics Emil (1) Philippe Jaroussky (2) Pietro Mascagni (2) Pietro Spagnoli (2) Pikk dáma (2) Pilinszky Zsigmond (2) Pillangókisasszony (1) Pjotr Iljics Csajkovszkij (8) Plácido Domingo (4) Poldini Ede (1) Pol Plancon (1) popkultúra (1) Poppea megkoronázása (1) Rab István (1) Radnai Miklós (1) Ramon Vinay (1) recept (1) Renata Tebaldi (3) Renée Fleming (1) René Jacobs (2) René Pape (3) Ricarda Merbeth (2) Riccardo Muti (1) Richard Strauss (15) Richard Wagner (35) Rigoletto (2) Ripp van Winkle (1) Roberto Alagna (1) Roberto Aronica (1) Roberto Frontali (1) Roger király (1) Roland Geyer (3) Romeo Castellucci (1) Rómeó és Júlia (1) Rőser Orsolya (1) Rösler Endre (1) Rothauser Teréz (1) Roxana Contantinescu (2) Rózsa S. Lajos (1) Rudolf Nureyev (2) Ruggero Leoncavallo (4) Ruszalka (1) Sába királynője (4) Salomé (1) Salome (1) Salzburgi Ünnepi Játékok (4) Sámson és Delila (1) Samuel Ramey (1) Sámy Zoltán (1) Schiff Etel (1) Schilling Árpád (1) Sebeők Sári (3) Seidl Antal (2) Semiramide (1) Semperoper Drezda (18) Sergio Failoni (3) Simándy József (2) Simon Boccanegra (5) Simon István (7) Simon Keenlyside (1) Slovenské Narodné Divadlo Bratislava (3) Solaris (1) Solti György (1) St. Margarithen (1) Staatsballet Berlin (2) Staatsoper Bécs (40) Staatsoper Berlin (1) Staatsoper Hannover (4) Staatstheater Braunschweig (3) Staatstheater Nürnberg (1) Stadttheater Giessen (6) Styriarte (1) Sudlik Mária (1) Susanna Mälkki (2) Susan Boyle (1) Sylvie Guillem (1) Szadko (1) Szamosi Elza (1) Szarvas Janina (2) Szegedi Nemzeti Színház (1) Szegedi Szabadtéri Játékok (4) Székely fonó (1) Székely Mihály (1) Széll Kálmán (1) Szerelmi bájital (2) Szergej Prokofjev (3) Szigeti László (1) Sziget vazullusa (1) szilveszter (2) színház (1) Szokolay Sándor (1) Szőnyi Olga (1) Tamássy Éva (1) Tannhäuser (3) Tatárjárás (1) Tata Várszínház (2) Teatro alla Scala Milano (6) Teatro Carlo Felice Genova (1) Teatro Comunale Bologna (1) Teatro dellOpera Roma (1) Teatro La Fenice Velence (2) Tell Vilmos (1) temető (6) Theater an der Wien (15) Theater Bielefeld (1) Theater Freiburg (1) The Rakes Progress (3) Thomas Hampson (2) Tirana (9) tíz kép (27) Torre del Lago (1) Torsten Fischer (1) Tosca (2) Tóth Dénes (1) Traviata (4) Trisztán és Izolda (5) Trójaiak (1) Turandot (4) Tüzes angyal (1) Udvardy Tibor (1) ügynök (1) Új Színház (1) Ulf Schirmer (3) utazás (3) Valer Barna Sabadus (4) Vásáry André (1) Vérnász (1) vers (1) Vincent d Indy (1) Vincenzo Bellini (4) Vladimir Malakhov (1) Volksoper Bécs (1) Werner Egk (1) William Forsythe (1) Willi Boskovsky (1) Wolfgang Amadeus Mozart (10) Wolfgang Koch (2) Wozzeck (1) Xerxes (1) Zádor Dezső (1) Závodszky Zoltán (1) Zubin Mehta (1) Címkefelhő