Akárcsak egy kivégzést kéne végignézni - Hubay Jenő írása a Salome 1906-os grazi bemutatójáról

2014.02.21. 09:47 caruso_

strauss.jpgHubay Jenőről két dolog biztos nem mondható el: hogy haladó szellemű zeneköltő lett volna, és hogy jelentős irodalmi hagyatékot hagyott hátra. Szabó Ferenc János zenetörténész, a századelő magyar hangfelvételeinek kutatója egy különleges cikkre bukkant. Mint ismeretes, Richard Strauss Saloméjának 1905. decemberi premierje a századforduló egyik legfontosabb operapremierje és leghangosabb estéje volt. A színházak versengtek a zenedráma színreviteléért, a hatóságok több helyen – így Bécsben – betiltották az erkölcstelennek bélyegzett darab előadását.  Az osztrák premierre 1906 májusában került sor a szerző vezényletével Grazban. A bemutatónak olyan nevezetes vendégei is voltak, mint a Pestről álutazó Puccini, Arnold Schoenberg, Alban Berg, Alma és Gustav Mahler sőt, valószínűleg a tizenhét éves Adolf Hitler is. Több magyar újságíró mellett a kíváncsi Hubay Jenő is vonatra szállt, hogy megszakértse az újdonságot. Hosszú írásában hű képet ad arról a döbbenetről, ami a Saloméval először találkozókat érhette száz éve. A cikket eredeti helyesírással közöljük.

Salome_plakat.jpg

A grazi bemutató plakátja

Tehát engem is elvitt a kiváncsiság Gráczba, hogy meghallgassam Strauss Richárd »Szalomé«-ját. Pedig amit e mü eddigi pályafutásáról hallottam, legkevésbbé sem volt alkalmas arra, hogy magamat erre az utazásra rászánjam. Minden hangnemben ismételték: »rettenetes a zenéje, brutális, undok a drámája; az egész mü pedig fárasztó és unalmas.« Még csak tegnap olvastam ideutazásom alkalmával egy szellemes megjegyzést, hogy a közönség jobban szereti Strausst, ha – János és jobban Richárdot, ha – Wagner… S ime, bár ismerem Strauss Richárd irályát s müveit, s nem tartozom feltétlen hivei közé, mégis nagy érdeklődéssel néztem a gráczi előadás elé; magamnak véleményt akartam alkotni e sok port fölvert müről, amelyről egyesek azt állitják, hogy elvetendő, mások pedig, hogy irányt szab a jövő operairóinak.

A budapesti indóházhoz érkezve kellemesen voltam meglepve, amidőn észrevettem, hogy kiváncsiságommal egyedül nem állok. Sok kedves müvésztársamra és ismerősömre akadtam, kiknek uticzéljuk szintén Grácz volt. Az indóházban találtam Lindh Marczellát férjével, Thomán Istvánnét, Tarnay Alajost, Ferencz Zoltán dr.-t, Péteryt, Ferenczy Ferenczet és Baumgarten tanárt.

Grácz városi szinháza egy szép, uj, szabad téren álló épület, mely mása a mi Vigszinházunknak, csak nagyobb fényüzéssel van berendezve, s valamivel nagyobb is. A zenekar 90 zenészből állott; miután e szinház zenekara rendesen csak 30–50 tagból áll, a zenekart nagyobbitani kellett, s pedig olyképpen, hogy a támlásszékek első két sorát eltávolitották s odahelyezték az összes hegedüsöket.

A hegedüsök ennek folytán majdnem egy méterrel magasabban ültek, mint a többiek. Nem volt szép látvány; de a hegedüsök dominálnak s én részemről azt találtam, hogy ez a körülmény az előadásnak mindenképpen előnyére vált. Apropos! A budapesti Opera zenekarának beosztása nézetem szerint nem előnyös. A rézfuvók a zenekar jobb szárnyának végén vannak elhelyezve s ezáltal a vonósokat nem ritkán teljesen elnyomják. No de erről máskor.

Salome_Graz2.jpg

Egy különleges fotó: Richard Strauss kilép a grazi színházból, mellette Gustav Mahler

Gráczban három Szalomé-előadást hirdettek, fölemelt helyárak mellett, a szerző személyes vezetésével. Az élelmes impresszáriók (közöttük volt a prágai német szinház direktora, Neumann Angelo is) arra számitottak, hogy az osztrák és magyar monarchia minden részéből odacsőditik a Strauss-imádókat és a kiváncsiakat. Ebben nem is tévedtek, mert mind a három előadásra az összes jegyek elkeltek s ezáltal a nyugdijazottak városának, a szép és barátságos Grácznak is tömérdek hasznot hajtottak.

Félnyolcz órára hirdették az előadás kezdetét s ekkor már az egész nézőtér megtelt, várva a szenzácziós zenei eseményt. Háromszor csengettek, valószinüleg, hogy még jobban fölcsigázzák a »tisztelt publikum« várakozását. Az utolsó csengetés után, –a legnagyobb csönd közepette végre belépett a zenekarba – Strauss Richárd. Magas, szikár ember, álmatag szemekkel. Előbb dus, szőke, göndör haja volt, most már erősen ritkulnak fürjei s haja szine őszesbe játszik. Nyugodt lépésekkel a karnagyi emelvényhez ment, amely a zenekar közepén volt elhelyezve s taps nélkül foglalta el helyét.

Állva dirigált. A függöny, alighogy megszólalt a zenekar, Wagneri módra széjjellebbent. E percztól kezdve nemcsak az én figyelmem és érdeklődésem, de az enyémmel együtt az egész közönségé az utolsó ütemig teljesen le volt kötve. A dráma minden borzalma, utálatossága és hosszadalmassága daczára szintén a legnagyobb mértékben leköti a közönség érdeklődését.

Strauss zenéje pedig hihetetlenül izgató; az idegeket fölkorbácsolja, nemcsak a képzelhető legerősebb disszonancziák által, de sokszor bizarr, szindus uj zenekari effektusokkal. Az ugynevezett kakofoniákat gyengiti a gazdag polifonia, amely sokszor elfogadhatóvá teszi azokat. Azonban mégis többször azt gondoltam, hogy a vonósok, fuvók és rézfuvók csoportjai egyenkint külömböző [sic] hangnemekben egymástól elütő dolgokat játszanak, akárcsak ha két zenekar között foglalna az ember helyett [sic], melynek mindegyike más-más darabot játszanék.

Salome2.jpg

Jelenet az 1905-ös drezdai ősbemutatóból

Strauss nem irtózik semmitől, ő nem fél átlépni az esztétikai szépnek a határait, mit különben már korábbi ismert müveiben is bebizonyitott. Az ő ideges modern természetének és lelkének szenzácziók kellenek. Ezért is választotta éppen Szalomét. Ő, aki mester a lelki hangulatok megrajzolásának és kiszinezésének, miért nem választott inkább egy Shakespeare-i drámát? Miért? Mert neki nem érdemes foglalkozni olyan emberi szenvedélyekkel, amelyek mindennapiak, tehát emberiek és természetesek. Neki perverz emberek, perverz szenvedélyekkel kellenek, hogy ő a maga perverz zenei fölfogását érvényesithesse. Igen, Szalomé szövege és zenéje perverz. Beszéljünk előbb a szövegről. Szalomé, aki a legbünösebb, legfrivolabb környezetben fejlett hajadonná, egy forró keleti éjszakán meghallja a cziszternában Johanán hangját, s belészeret a hangjába. Felhozatja odujából, s ostromolja szerelmével. Midőn Johanán átkozza, mindjobban szerelemre lobban. E jelenet alatt egy római katona, ki szerelmes Szaloméba, megöli magát, mert nem tudja hallgatni Szalomé szerelmittas szavait… Johanán átkozva Szalomét, visszatér a cziszternába… Jön a király feleségével, az udvar követi őket. A király megpillantva a holttestet, összeborzad s kéri Szalomét, hogy viditsa föl s tánczolja el a 7 fátyolos tánczot. Szalomé hajlandó óhajának eleget tenni, ha viszont Herodes megesküszik, hogy Szalomé titkos kivánságát a táncz után teljesiteni fogja.

Az utálatos, félig hülye, félig kéjencz király esküszik. S ime, Szalomé tánczol, kéjesen, őrjöngve, míg az utolsó fátyolt is leveti magáról. Herodes érzékei a végsőig hevitve, megtudja im [recte: ám?], hogy Johanán feje a mulatság ára. Hosszu jelenet következik. Herodes egy ismeretlen valamitől iszonyodik, s mindenét odaigéri Szaloménak, csak Johanán fejét ne kivánja. De Szalomé ragaszkodik hozzá; »Johanán fejét akarom« –mondja mind erélyesebben. Végre a király enged: »adjátok neki, amit kiván«. Lemegy a vöröstaláros hóhér a pallossal a cziszternába és hosszas kinos perczek következnek… A zenekar elhallgat… Csak az üstdob vésztjósló morgása folytatódik; közbe-közbe a nagybőgők valami hihetetlenül csunya, a fürész nyiszálására emlékeztető hangot hallatnak. E hangok Johanán fájdalmas nyöszörgését jelzik valószinüleg. Ezüst tálon Johanán fejét nyujtja a hóhér a kéjtől és örömtől reszkető Szaloménak. Ezután következik a legutálatosabb és legvisszatetszőbb jelenet, amelyet valaha láttam szinpadon. Az ezüst tállal kezében ,melyen Johanán véres feje a dus fekete fürtökkel látható, kezdi Szalomé a szerelmi énekek énekét; míg a fejre borulva, hosszasan megcsókolja Johanán hideg ajkait… Elfordul a környezete, udvari nép és katonák, eloltják a fáklyákat, még a csillagok is fényüket vesztik, iszonyodva elszalad saját anyja, Herodiade, csak Herodes nézi még borzadva a hullafertőztetés e nemét; végre odakiált az elfordult katonáknak »öljétek meg e nőt!« s ezzel véget vet a rettenetes és mindenkire undoritóan ható jelenetnek. Ezek a drámának főmozzanatai.

1905_urauffuehrung-salome.jpg

Ki merte volna e szöveget megzenésiteni? Melyik abszolút zenész vállalkozott volna e feladatra? Csakis olyan érzelmeket és a léleknek olyan háborgásait szinezni hangokkal, amelyekre sivár és undok tónusoknál egyebet nem használhat, melyik zeneszerzőnek lehet ambicziója? Nézetem szerint pedig Strauss Richárd jobban meg sem választhatta volna szövegét. Az ő fantáziája, mely kicsapongó, szertelenségekre hajlandó, tehetségéhez méltó témát lelt.

Ragyogó talentummal, mesteri kézzel s csalhatatlan biztossággal megteremtette a zenés Szalomét. Ismétlem: elejétől végig épp ugy leköti figyelmünket és érdekel bennünket Strauss zenéje, mint maga a dráma. De éppen ugy taszitanak vissza és keltenek undoritó hatást bennünk a dráma brutális részeinek zenei részletei is. Én a legvisszataszitóbb résznek az egész utolsó jelenetet tartom, amikor Szalomé szerelmet suttog a levágott fejnek. E jelenet zenéje szép, igaz, szivből fakadó; hogy lehetséges ezt elfogadni s élvezettel hallgatni? Akárcsak egy kivégzést kellene végignézni. Ilyen jelenethez fáj hallani a magasba röppenő kisérő zenét; csak ugy, mintha pl. rosszul érezzük magunkat – lakmározni nem tudunk. Pedig e jelenethez ihletséggel irt Strauss zenét, melynek végét minden szépsége daczára alig tudjuk bevárni. Valóságos megváltásnak érezzük Herodes parancsát »öljétek meg e nőt.«

Gyönyörü, megkapó és érdekes részlete az operának a 7 fátyolos táncz. Amint hallom, e jelenetben az énekesnőt Drezdában egy tánczosnő pótolta. Gráczban azonban maga az énekesnő lejtett, ami mindenképpen előnyére válhat az előadásnak. Egyedül e tánczból érzik ki a keleti büvös hangulat, ebben lüktet erős ritmus; mint válik izzóbbá a táncz, ahogy fátylaitól megszabaditja Szalomé bájos termetét. Milyen mesterien van itt a tánczba szőve Szalomé lelkének háborgása. Gondolatban szüntelen Johanánra gondol, neki tánczol, neki mutatja kéjes testét. Egyedüli vágya fejét birhatni… ha már élve nem szeretheti. Kellemesen és megnyugtatóan kiválik a mü szövevényes polifoniájából a sápadt, fanatikus aszkéta Johanánnak a cziszternából fölhangzó éneke. Johanán éneke természetesebb, megszokottabb mederben folyik; mordszerüen hangzik s kevésbé mesterkélt harmóniákra van felépitve. Még egy megemlitésre méltó életteljes s szellemes jelenetről kell megemlékeznem. Amig tudniillik Szaloméra kötik a hét fátyolt s a tánczra előkészitik, a zsidók, kiket vendégül lát udvaránál Herodes, követelik Johanán kiadatását. A zsidók egyenkint lépnek a király elő; mindegyik iparkodik a saját argumentumainak sulyával Herodest meggyőzni. Miután ez nem sikerül, egyszerre beszélnek, gesztikulálnak, kiabálnak, élénken emlékeztetve Munkácsy »Krisztus Pilátus előtt« czimü képére, vagy tán még inkább egy modern tőzsdei jelenetre. E jelenetet Strauss a képzelhető legnagyobb virtuozitással oldotta meg; önkéntelen komikumával nagy hatást kelt s szerencsére nyugvópontot képez, mely a hallgatót elvonja egy rövid időre a dráma borzalmaitól.

Salome3.jpgHa már most az elmondottak után válaszolnom kellene nekem a czikkem elején fölvetett kérdésre, hogy uj irányt szab-e e mü az operairodalomnak, határozottan »nem«-mel kellene válaszolnom. Mert bár Wagner is össze akarta egyeztetni a drámai müvészetet (operát) a szimfoniával, sőt ebben a tekintetben már Beethoven is irányt mutatott 9-ik szimfoniájában, amelynek utolsó tételében a szimfonia határait áttörve, a drámai müvészet körébe vonta azt és egyesiteni akarta a kettőt, Strauss ez irányban még egy fél- vagy inkább ballépéssel tovább haladt, amennyiben az ő operája valósággal mint szimfoniai költemény is szerepelhetne, anélkül, hogy az éneket, tehát a zenés dráma főalkatrészét nélkülöznők. Ha azonban egy zenedrámában az énekhangok már oly alárendelt szerepet játszanak, hogy azokat a mü megérthetése szempontjából nélkülözhetjük is, akkor ezt jogosan visszafejlődésnek nevezhetjük s nem haladásnak. A drámai zene, az opera, az énekmüvészetből keletkezett s a kisérő zenekari rész csak jellemezni, kidomboritani s megérthetőbbé tenni volt hivatva az énekművészek által előadandó szinjátékot. Igaz ugyan, hogy az egyensuly az énekhangok és zenekari kiséret között hol az egyik, hol a másik résznek rovására ingadozott, de éppen Wagner uttörő zsenijének sikerült a két tényező közötti viszonyt és összhangot meghatározni. E Wagneri határozat ledönti Strauss: Szaloméja akár mint szimfoniai költemény, akár mint pantomima szerepelhetne [sic].

Hallom, hogy Máder igazgató a budapesti kir. Operaház számára megszerezte e müvet. Nem kételkedem, hogy nálunk is szenzácziós hatást fog kelteni. Közönségünk ugyan nem fogja a szinházat elhagyni egy nagy müvészi benyomás alatt létrejött lelkesedéssel, de borzongva fog visszagondolni a modern zeneirodalom egyik tagadhatatlanul legérdekesebb és legtartalmasabb alkotására.

Hubay Jenő: Benyomások és reflexiók Strauss »Szalomé«-járól. - Magyarország, 1906.V.27. - Köszönet Szabó Ferenc Jánosnak a cikk újra felfedezéséért, begépeléséért, valamint hogy az írást a Caruso blog rendelkezésére bocsátotta.

 

Szólj hozzá!

Címkék: idézet Richard Strauss Hubay Jenő Salome

A bejegyzés trackback címe:

https://caruso.blog.hu/api/trackback/id/tr275824899

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Címkék

#metoo (2) 1956 (6) 4.48 Psychosis (1) Aalto Theater Essen (1) Ábrahám Pál (3) Adler Adelina (1) Adolphe Adam (3) Adrian Eröd (3) Agnes Baltsa (1) Agneta Eichenholz (4) Agrippina (1) Aida (7) Ailyn Perez (2) ajánló (7) Alban Berg (3) Alcina (1) Alekszander Borodin (1) Alessandro De Marchi (1) Alessandro Scarlatti (1) Alexander Vinogradov (1) Alfred Sramek (1) Alice Herz-Sommer (1) Almási Sári (1) Alszeghy Kálmán (3) Amahl és az éjszakai látogatók (1) Ambrogio Maestri (1) Ambroise Thomas (3) Amilcare Ponchielli (1) Amit akartok (Was ihr wollt) (1) Andreas Bauer Kanabas (5) Andreas Homoki (1) Andreas Schager (2) Andreas Scholl (1) Andrea Breth (1) Andrea Chénier (2) André Schuen (3) Angela Denoke (2) Angelica nővér (3) Angerer Margit (1) Anita Rachvelishvili (1) Anja Harteros (1) Anja Kampe (2) Anna Larsson (2) Anna Netrebko (1) Anna Sophie von Otter (2) Anne Roselle (2) Ante Jerkunica (2) Antoine Mariotte (1) Antonín Dvorák (3) Antonio Carlos Gomes (1) Antonio Pappano (1) Antonio Smareglia (1) Anyegin (2) Arabella (1) Arena di Verona (6) Ariadné Naxosz szigetén (1) Aribert Reimann (1) Arrigo Boito (2) Artaserse (1) Arturo Chacón-Cruz (2) Arturo Toscanini (1) Asmik Grigorian (1) Attila (2) autógramm (1) Az álarcosbál (2) AZ Antikrisztus bukása (1) Az arab éjszaka (1) Az árnyék nélküli asszony (2) Az idegen (L Étranger) (1) Az idegen nő (La stragniera) (1) Az istenek alkonya (1) Az öreg hölgy látogatása (1) Az Orléans-i szűz (1) A bajadér (2) A béke napja (1) A bolygó hollandi (8) A bűvös vadász (4) A csalogány (1) A csavar fordul egyet (4) A csodálatos mandarin (1) A diótörő (4) A fából faragott királyfi (2) A félresikerült menyasszonycsere (1) A genti kovács (1) A három narancs szerelmese (1) A hattyúk tava (3) A holtak házából (1) A játékos (1) A kaméliás hölgy (1) A kegyencnő (1) A kékszakállú herceg vára (4) A köpeny (3) A loudoni ördögök (1) A nagy Gatsby (1) A nürnbergi mesterdalnokok (2) A Nyugat lánya (2) A próféta (1) A puritánok (1) A Rajna kincse (5) A sevillai borbély (3) A szerelmeslevél (1) A távoli hang (1) A trubadúr (2) A varázsfuvola (3) A varázslónő (1) A walkür (3) A windsori víg nők (1) A zsidónő (2) Bajazzók (2) Balassa Sándor (1) balett (51) Bál a Savoyban (3) Bánffy Katalin (1) Bánffy Miklós (5) Bánk bán (1) Bánó András (1) Barabás Marianna (4) báró Orczy Bódog (1) báró Podmaniczky Frigyes (1) Barrie Kosky (8) Bársony Dóra (2) Bartók Béla (7) Bartók Péter (2) Bayerische Staatsoper (14) Bayerische Theaterakademie München (11) Bayreuth (7) Bécsi Újévi Koncert (1) Bedrich Smetana (1) Bejun Mehta (1) Békés András (2) bélyeg (2) Benjamin Britten (13) Berczelly István (1) Berkes János (1) Bernd Alois Zimmermann (4) Bertrand de Billy (2) beszámoló (231) Billy Budd (1) Birgit Nilsson (1) Bogdan Volkov (1) Bohémélet (2) Borisz Godunov (1) Boris Christoff (1) Boross Csilla (1) Borsa Miklós (1) Bo Skovhus (4) Brandon Jovanovich (2) Bregenzer Festspiele (1) Bretz Gábor (3) Brigitte Fassbaender (1) Bubik Árpád (1) Buzás Viktor (1) Calixto Bieito (3) Camilla Nylund (3) Camille Saint-Saëns (2) Camille Saint Saens (2) Capriccio (1) Carlo Bergonzi (1) Carl Heinrich Graun (1) Carl Maria von Weber (5) Carmen (2) Casa Verdi (3) cd (15) Cecilia Bartoli (3) Celeng Mária (2) Chabert ezredes (1) Charles Castronovo (1) Charles Gounod (4) Chrisopher Maltman (1) Christian Jost (2) Christian Thielemann (3) Christof Loy (3) Christopher Ventris (2) Christoph Eschenbach (2) Christoph Pohl (4) Christoph Willibald Gluck (3) Claude Debussy (3) Claudia Mahnke (2) Claudio Monteverdi (1) Claus Guth (2) Conchita Wurst (1) Cosi fan tutte (4) Csinády Dóra (1) Csipkerózsika (2) Daniel Barenboim (1) Daniel Behle (1) Daniel Oren (1) Danton halála (1) Dan Ettinger (1) Daphné (1) David Alden (2) David T. Little (1) debreceni Csokonai Színház (1) Der Schatzgräber (1) Deutsche Oper am Rein Düsseldorf (4) Deutsche Oper Berlin (9) Diana Damrau (1) Diana fája (L arbore di Diana) (1) Didone abbandonata (1) Dido és Aeneas (1) Die andere Frau (A másik nő) (1) Die ensten Menschen (1) Dinorah (1) Diótörő és Egérkirály (8) Diskay József (1) Dmitrij Sosztakovics (5) Dmitri Hvorostovsky (4) Dmitri Tcherniakov (3) Dmitry Korchak (1) Dog Days (1) Dohnányi Ernő (4) Domenico Scarlatti (1) Döme Zoltán (1) Donald Runnicles (1) Don Giovanni (1) Don Quijote (4) Doris Soffel (2) Dózsa György (1) Dózsa Imre (1) dr. Tóth Aladár (1) E. T. A. Hoffmann (8) Edita Gruberova (2) Edith Haller (2) Eduard von Winterstein Theater Annaberg Buchholz (1) Edvard Grieg (1) Edward Clug (1) Egisto Tango (3) Ékkövek (Juwels) (1) Eladott menyasszony (1) Elbphilharmonie (1) Elektra (3) elfeledett magyar énekesek (28) Elina Garanca (2) Elza van den Heever (1) Enea Scala (1) énekverseny (1) Engelbert Humperdinck (3) Enrico Caruso (10) Eötvös Péter (1) építészet (6) Erdélyi Hajnal (1) Eric Cutler (2) Erkel Ferenc (11) Erkel Színház (6) Ermanno Wolf-Ferrari (1) Ernani (2) Ernst Krenek (2) Erwin Schrott (1) Erwin Schulhoff (1) Eugen dAlbert (1) Evelino Pidò (1) Evelyn Herlitzius (3) évforduló (53) Fabio Luisi (2) Falstaff (3) Farsangi lakodalom (1) Faust (3) Fehér András (1) Feld Kálmán (1) Félkegyelmű (1) Feltámadás (1) Ferdinand Fellner (3) Ferrucio Furlanetto (5) Festspielhaus St. Pölten (1) Fidelio (1) Fierrabras (1) Figaro házassága (2) film (7) Fischer Ádám (1) Fjodor Saljapin (2) Flight (1) Florentine Klepper (2) Fodor Géza (2) Fosca (1) fotó (2) Frair Alessandro (1) Francesco Lanzillotta (1) Francesco Meli (2) Francis Poulenc (1) Franco Zeffirelli (1) Frank Martin (1) Franz Grundheber (1) Franz Schreker (3) Franz Schubert (5) Fráter Gedeon (1) Fricsay Ferenc (1) Friedmann Mór (1) Fülöp Attila (2) Gábory Magda (1) Gabriele Schnaut (1) Gaëlle Arquez (1) Gaetano Donizetti (6) Gafni Miklós (1) Gál György Sándor (1) Gáncs Edit (1) Gárdonyi Géza (1) Gartnerplatztheater (3) Georges Bizet (1) George Balanchine (1) George Petean (2) George Philipp Telemann (1) Georg Friedrich Handel (9) Georg Niggl (1) Georg Nigl (1) Georg Zeppenfeld (3) Gera István (1) Gere Lola (1) Gerhard Siegel (3) Giacomo Meyerbeer (5) Giacomo Puccini (22) Gianni Schicchi (4) Gian Carlo Menotti (1) Gioacchino Rossini (8) Gioconda (1) Giorgio Battistelli (1) Giovanna Casolla (1) Giovanni Paisiello (1) Giselle (3) Giuseppe Giacomini (1) Giuseppe Verdi (41) Goldmark Károly (7) Gombos Éva (1) Göre Gábor (1) Gottfried von Einem (2) Götz von Berlichingen (1) Grace Bumbry (2) gróf Esterházy Ferenc (1) gróf Esterházy Miklós József (1) Gulyás Dénes (1) Gun-Brit Barkmin (2) Gustavo Dudamel (1) Gustav Mahler (4) Gyenge Anna (2) Győri Balett (1) Győri Nemzeti Színház (1) Gyurkovics Mária (1) Hágai Katalin (1) Halál Velencében (1) Halka (1) Hamari Júlia (1) Hamlet (3) Hankiss Ilona (1) Hans Heiling (1) Hans Pfitzner (1) Hans Werner Henze (1) Három nővér (1) Háry János (4) Hector Berlioz (1) Heinrich Marschner (1) Helen Traubel (1) Henry Purcell (1) Hermann Helner (3) Hermann Waltershausen (1) Himnusz (1) Hoffmann meséi (5) Horthy Miklós (1) Horvát Nemzeti Színház Zágráb (6) Hovanscsina (1) Hubay Jenő (3) Hugenották (3) Hunyadi László (4) Húzd rá Jonny! (1) I. világháború (5) Iain MacNeil (3) Ian Bostridge (2) Ian Koziara (2) idézet (47) Idomeneo (1) ifj. Alexandre Dumas (1) ifj. Nagy Zoltán (1) Ifjú szerelmesek elégiája (1) Igor herceg (1) Igor Stravinsky (9) II. világháború (1) Il primo omicidio (1) Il Teorema di Pasolini (1) Immo Karaman (5) Ingo Metzmacher (2) Innsbrucker Festwochen der Alten Musik (2) interjú (3) Intolleranza (1) Iphigénia Tauriszban (2) István király (1) I pazzi per progetto (1) Jacques Fromental Halévy (1) Jacques Offenbach (7) Jane Archibald (1) János vitéz (1) Járay József (1) Jaromír Weinberger (2) Jean-Christophe Malliot (3) Jennifer Holloway (2) Jennifer Wilson (2) Jenufa (1) Jiri Bubenicek (2) Johann Adolf Hasse (3) John Lundgren (2) John Osborn (2) John Relyea (2) Jolanta (1) Jonas Kaufmann (3) Jonathan Dove (1) José Carreras (1) Joyce DiDonato (3) Juan Diego Florez (3) Jules Massenet (4) Juliane Banse (1) Julius Caesar (3) Kacsoh Pongrác (1) Kálmán Imre (2) Kálmán Péter (4) kántor (1) Karácsony-éj (1) Karel Burian (2) Karenina Anna (1) Karine Deshayes (1) Karl Eilaszberg (1) Karol Szymanowski (1) Kárpáth Rezső (1) Karsten Januschke (2) Kasper Holten (2) Kathleen Ferrier (1) Katonák (Die Soldaten) (4) Katya Kabanova (1) Kelen Péter (1) Kelen Tibor (2) Keleti Éva (1) Kenéz Ernő (1) Kenneth MacMillan (1) Kent Nagano (3) képeslap (1) képregény (1) képzőművészet (2) Kerényi Mikós Dávid (8) Kertesi Ingrid (1) Kertész Iván (1) kiállítás (2) Királyi gyermekek (3) Királyi Operaház Stockholm (3) Kirill Petrenko (2) Kirill Serebrennikov (2) Kishegyi Árpád (1) Kisvárosi Lady Macbeth (1) Klaus Florian Vogt (1) Kodály Zoltán (4) Kolonits Klára (1) Komische Oper Berlin (12) könyv (24) Kossuth Kiadó (2) Kovács János (1) Kovalik Balázs (30) Kováts Nóra (1) Kövesdy Pál (1) Kozmér Alexandra (1) Krénusz József (1) Krzystof Pendereczki (1) Kukely Júlia (1) Kukuska Tatjana (1) Kurt Weill (2) Laczkfi (1) Laczó István (1) Lamberto Gardelli (1) Lammermoori Lucia (2) Lángok (Plameny) (1) Laurence Kilsby (1) Laurent Pelly (1) Laurisin Lajos (1) Lauri Vasar (2) Lawrence Brownlee (3) Lazarus (1) Lear (1) Lea Desandre (1) lego (1) Lehár Ferenc (1) Lendvai Ervin (1) Leningrád szimfónia (1) Leonard Bernstein (1) Leos Janacek (5) Leo Hussain (3) Leo Mujić (3) Leo Nucci (3) Leo Slezák (2) Les Ballets de Monte Carlo (3) Le Bal (1) Le Grand Macabre (1) Le vin herbé (1) Ligeti György (1) Lisette Oropesa (1) Lohengrin (5) Louis Langrée (1) Luca Pisaroni (3) Lucca (1) Luciano Pavarotti (2) Lucia Popp (1) Ludwig Karpath (1) Ludwig van Beethoven (1) Luigi Cherubini (1) Luigi Dallapiccola (1) Luigi Nono (1) Luisa Mandelli (2) Lulu (1) Macbeth (4) Madonna ékszere (1) Magdalena Kožená (1) magyar operák (21) Mahagonny (2) Makropulos-ügy (2) Manfred Trojahn (1) Manon (1) Marc Minkowski (1) Maria Bergtsson (4) Maria Callas (3) Mariella Devia (2) Markgräfliches Opernhaus Bayreuth (1) Markus Marquardt (3) Martha Mödl (1) Márton Dávid (2) Massányi Viktor (1) Mathis a festő (1) Mats Ek (1) Medea (1) Mefistofele (2) Melissa Hamilton (3) Melis György (6) Mese Szaltán cárról (2) Metropolis (1) Metropolitan Opera New York (8) Mezey Béla (1) Michael Hofstetter (8) Michael Nagy (3) Michael Obst (1) Michael Schade (3) Michele Pertusi (1) Mieczysław Weinberg (1) Mikó András (1) Miskolci Nemzeti Színház (1) Misura Zsuzsa (1) Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (2) Mojka Erdmann (1) Moshe Leiser (3) Müller Katica (1) Mundruczó Kornél (1) Nabucco (3) Nadar (1) Nádasdy Kálmán (2) Nadja Michael (1) Nagy Ferenc (1) Nagy Zoltán (4) Narciso (1) Narodni Divadlo Praha (5) Natalie Dessay (4) Neil Shicoff (3) nekrológ (24) Neményi Lili (1) Nemzeti Színház (2) Népszínház-Vígopera (1) népzene (1) Nikolaus Lehnhoff (1) Nina Stemme (3) Nino Machiadze (1) Nopcsa Elek (1) Norma (2) Nyári Zoltán (2) Nyikolaj Rimszkij-Korszakov (4) Oberammgau (1) Oberon (1) Oberto (1) Oksana Lyniv (1) Oláh Gusztáv (2) Olasz nő Algírban (1) Olivier Py (1) OMIKE (1) opera (30) Opéra-Comique (2) Operaház (127) operaházak (4) operaházi kronológia (41) operakultúra (4) opera abc (23) Opera Ballet Vlaanderen (2) Opéra national de Paris (9) operett (4) Opern Köln (3) Oper Frankfurt (11) Oper Graz (6) Oper Leipzig (4) Oper Wuppertal (1) Orendt Gyula (1) Orfeusz (3) Orfeusz az alvilágban (1) Orr (1) Ory grófja (2) Oscar Strasnoy (1) Otello (5) Otto Klemperer (1) Otto Nicolai (1) Ottrubay Melinda (1) Páka Jolán (1) Palcsó Sándor (2) Palestrina (1) Palló Imre (1) Paola Capriolo (1) Parasztbecsület (2) Parsifal (7) Patrice Caurier (3) Patricia Petibon (1) Patrizia Ciofi (1) Paul Hindemith (1) Paul Potts (1) Pavol Breslik (2) Pécsi Balett (1) Pécsi Nemzeti Színház (1) Peer Gynt (2) Pelléas és Mélisande (1) Pelle Erzsébet (1) Perotti Gyula (2) Peskó Zoltán (1) Pesti Német Színház (1) Peter Grimes (6) Peter Konwitschny (5) Petrovics Emil (1) Philippe Jaroussky (2) Philipp Venables (1) Pier Giorgio Morandi (2) Pietro Mascagni (2) Pietro Spagnoli (2) Pikk dáma (2) Pilinszky Zsigmond (2) Pillangókisasszony (2) Piotr Beczala (2) Pjotr Iljics Csajkovszkij (14) Plácido Domingo (6) Pogány László (1) Poldini Ede (1) Pol Plancon (1) popkultúra (1) Poppea megkoronázása (1) Rab István (1) Radnai Miklós (1) Radnay György (1) Rainer Trost (2) Ramon Vinay (1) Raphaël Pichon (1) recept (1) Renata Tebaldi (3) Renée Fleming (1) René Jacobs (2) René Pape (3) Ricarda Merbeth (2) Riccardo Muti (1) Richard Strauss (18) Richard Wagner (40) Rigoletto (2) Ripp van Winkle (1) Roberto Alagna (1) Roberto Aronica (1) Roberto Frontali (1) Roger király (1) Roland Geyer (3) Romeo Castellucci (1) Rómeó és Júlia (1) Rőser Orsolya (1) Rösler Endre (1) Rote Laterne (1) Rothauser Teréz (1) Roxana Contantinescu (2) Rózsa S. Lajos (2) Rudi Stephan (1) Rudolf Nureyev (2) Ruggero Leoncavallo (4) Russell Braun (1) Ruszalka (3) Sába királynője (4) Sabine Devieilhe (1) Salomé (1) Salome (1) Salzburgi Ünnepi Játékok (5) Sámson és Delila (2) Samuel Marino (1) Samuel Ramey (1) Sámy Zoltán (1) Sara Jakubiak (2) Schiff Etel (1) Schilling Árpád (1) Sebastian Weigle (2) Sebeők Sári (3) Seidl Antal (2) Semiramide (1) Semperoper Drezda (21) Seregi László (1) Sergio Failoni (3) Silla (1) Simándy József (3) Simon Boccanegra (6) Simon István (9) Simon Keenlyside (1) Slávka Zámečníková (1) Slovenské Narodné Divadlo Bratislava (3) SNG Opera in balet Ljubljana (1) Solaris (1) Solti György (1) Sólyom-Nagy Máté (1) Sólyom-Nagy Sándor (1) Sonya Yoncheva (2) St. Margarithen (1) Staatsballet Berlin (1) Staatsoper Bécs (42) Staatsoper Berlin (5) Staatsoper Hamburg (3) Staatsoper Hannover (6) Staatstheater Braunschweig (4) Staatstheater Nürnberg (3) Stadttheater Giessen (6) Stanislaw Moniuszko (1) Stefan Herheim (1) Stéphane Degout (2) Styriarte (1) Sudlik Mária (1) Susanna Mälkki (2) Susan Boyle (1) Svanda a dudás (2) Sylvie Guillem (1) Szadko (1) Szamosi Elza (1) Szarvas Janina (2) Szegedi Nemzeti Színház (1) Szegedi Szabadtéri Játékok (4) Székely fonó (1) Székely Mihály (2) Széll Kálmán (1) Szende Ferenc (1) Szerelmi bájital (2) Szergej Prokofjev (4) Szigeti László (1) Sziget vazullusa (1) szilveszter (9) színház (1) Szokolay Sándor (1) Szőnyi Olga (1) Tamássy Éva (1) Tanja Ariane Baumgartner (2) Tannhäuser (4) Tatárjárás (1) Tata Várszínház (2) Tatjana Gürbaca (1) Teatro alla Scala Milano (6) Teatro Carlo Felice Genova (1) Teatro Comunale Bologna (1) Teatro dellOpera Roma (1) Teatro di San Carlo Napoli (1) Teatro La Fenice Velence (4) Teatro Regio di Parma (1) Tell Vilmos (1) temető (7) Theater an der Wien (20) Theater Bielefeld (1) Theater Chemnitz (2) Theater Erfurt (1) Theater Freiburg (2) Theater Münster (1) Théâtre du Châtelet (1) Théâtre Royal de la Monnaie (4) The Rakes Progress (3) Thomas Guggeis (1) Thomas Hampson (2) Tirana (9) Tiroler Festspiele Erl (2) tíz kép (30) Tobias Kratzer (3) Tomasz Konieczny (1) Torre del Lago (1) Torsten Fischer (1) Torsten Rasch (1) Tosca (2) Tóth Dénes (1) Traviata (4) Triptichon (2) Trisztán és Izolda (6) Trójaiak (1) Turandot (4) Tüzes angyal (1) Udvardy Tibor (1) ügynök (1) Új Színház (1) Ulf Schirmer (3) Ulisse (1) utazás (3) Valer Barna Sabadus (5) Varga András (1) Vásáry André (1) Vasily Barkhatov (3) Vera-Lotte Boecker (1) Vérnász (1) vers (1) VIII. Henrik (1) Viktor Ullmann (2) Vincent d Indy (1) Vincenzo Bellini (4) Vittorio Prato (1) Vladimir Jurowski (1) Vladimir Malakhov (1) Volksoper Bécs (1) Werner Egk (1) William Forsythe (1) Willi Boskovsky (1) Wolfgang Amadeus Mozart (12) Wolfgang Koch (2) Wozzeck (2) Xerxes (2) Zádor Dezső (1) Závodszky Zoltán (1) Željko Lučić (1) Zubin Mehta (1) Címkefelhő
süti beállítások módosítása