Bartók, aki kiverte a biztosítékot

2011.03.25. 19:58 caruso_

 

Ma 130 éve született Bartók Béla, a komolyzene világának legismertebb magyar zeneszerzője. Ugyan nem hiszek az évfordulók fontosságában, de arra mindenképpen hasznosak, hogy elgondolkozzunk egy percre arról, hogy mit is jelent nekünk ma az érintett. Ha megnézzük a nagy nemzetközi zenekarok műsorát azt látjuk, szinte mindenhol évről évre eljátsszák Bartók valamelyik alkotását, műveit külhonban az egyetemes zenetörténet alapművei közt tartják számon. Meglepő módon ez hazánkban közel sem ennyire egyértelmű, Bartókot még mindig illik egyfajta kötelezettségnek tekinteni, ahelyett, hogy behelyeznénk azok közé a valós hungarikumok közé, melyek méltóképpen képviselik országunkat a nagyvilág előtt. Természetesen van Bartók Archívumunk, ahol nagyszerű zenetörténészek kutatják és publikálják a Mester életművét, de valahogy mégsem annyira él a mindennapjainkban, mint a mostanában hivatkozási alapnak kezelt, - a világban teljesen ismeretlen Erkel - vagy a világpolgár, magyarul éppen csak megszólalni tudó Liszt. Fontosabb egy Chopin lengyelségét magyar származásával ellensúlyozó zongora-virtuóz, vagy egy íróasztalához kötött tisztviselő, mint a hatalmas tiszta-szemű Bartók, aki a valódi magyar népzenét, tehát nem a verbunkost és a cigányt emelte Európa zenei köztudatába. Mintha félnénk szembenézni önmagunkkal, hiszen például a Concertónál tisztábban kevésbé lehetne zenébe önteni a 20. század első évtizedének Magyarországát.

 

Bartókról a köztudatban annyi él, hogy egy tehetséges népdalgyűjtő és zeneszerző, akinek a háború borzalmai elől Amerikába kellett mennie, ahogy sajnálatosan és gyorsan meghalt. Eszükbe sem jut, hogy milyen rögös volt az útja, amíg kávéházazó Budapesttel elfogadtatta a valós gyökerek létjogosultságát. Bartók és Kodály népdal feldolgozásait az Operaház vezető művészeinek Basilides Máriának, Székelyhidy Ferencnek, vagy Palló Imrének tolmácsolásában eleinte alig pártucat ember hallgatta. Sőt, életében színpadi műveinek sem az a sikersorozat jutott osztályrészül, mint azt ma feltételeznénk.

Bartók nem szívesen nyilatkozott munkáiról; egy szerző művei beszélnek az alkotó helyett, elmondva az elmondhatatlant is, megértésüket a mindenkori befogadóra bízva. Első színpadi művét A kékszakállú herceg várát 1911-ben a Lipótvárosi Kaszinó operapályázatára nyújtotta be. A klubtagokból álló zsűri azonnal kiszórta a művet, hiszen több „szentségtörést” is elkövetett a komponista, az egyórás darabban ugyanis példátlan módon mindössze ketten szerepeltek, valamint a műnek nincs cselekménye, mindössze a Herceg és Judit, a megszöktetett hölgy kapcsolatát boncolgatja. Ilyen letisztult művet valóban nem sokat láthattak akkoriban, hiszen az 1910-es években Pest a Tosca, a Pillangókisasszony és a Luxemburg grófja lázában égett, ami elég messze volt a freudi mélységű Kékszakállútóltól. Az Operaház végül 1918-ban mutatta be a művet. A nevesebb kritikusok felismerték a darab jelentőségét, ám a közönség nem igen volt kíváncsi az opusra, nyolc előadás után a feledés homályába merült, ahonnan csak a Nádasdy Kálmán – Oláh Gusztáv páros 1936-ban emelte ki. A szereplők mellett (Némethy Ella, Székely Mihály és az olasz karmester, Sergio Failoni) az ő hitüknek köszönhető, hogy az opera, ha lassan is, de végül gyökeret vert a színház repertoárján. A kékszakállú herceg vára az elmúlt évtizedekben a világ valamennyi jelentős színpadára eljutott, különféle olykor igen szabad és meghökkentő értelmezésben, szerepeit világhírű énekesek tanulták meg – magyarul.
 Fából faragott királyfi.jpg
A fából faragott királyfi - Oláh Gusztáv díszletrajza, 1952 - forrás: OSZK
A Kékszakállú előtt, 1917-ben kerül színpadra A fából faragott királyfi című táncjáték. Bartók operája elutasítása után kezdett a balett megírásába, hogy testvérdarabot alkosson a számára oly kedves, de puritánnak tartott operájának. Gróf Bánffy Miklósnak, a legendás kultúrembernek és intendánsnak szívügye volt Bartók művészete, valószínűleg csak az ő tekintélye tudta hitelesíteni, vagy legalábbis rákényszeríteni a színház művészeire az akkor szokatlanul újszerűnek hangzó darabot. Az Operaház Coppéliához, Babatündérhez szokott koreográfusai nem tudtak mit kezdeni „táncolhatatlan” zenével. A legenda szerint a színház összes karmestere elvezényelhetetlennek tartotta a partitúrát, csak az olasz (a második történetünk során) Egisto Tango vállalta a mű betanítását. „Az Operaház zenekara úgy halljuk - idegenkedve fogadta a partitúrát, a muzsikusok, akik már alaposan belekóstoltak Strauss Rikárdba, kivihetetlennek tartották a rájuk rótt feladatot és nem bíztak benne, hogy az egyes hangszerek szólamaiból a zenekar együttesén élvezhető egész válik.” – írta a korabeli kritika. A zenészek hozzáállásával nem tévedett nagyot. Ma az Operaház Kottaarchívumában találhatók Bartók színpadi műveinek eredeti zenekari szólamanyagai. A közlékeny muzsikusok egészen elképesztő ceruzás bejegyzésekkel látták el kottáikat. Íme néhány példa ízelítő gyanánt: „Fing”, „Nokedli”, Álló hímtag – rajz, „Fújj! Gazság! Bassza meg de szájba!”, Akasztott ember – rajz, „Vége a zagyvaléknak”. Kérdéses, hogy a korabeli színházba járó polgároknak más volt-e a véleményük… Mindenesetre pár előadás után A fából faragott királyfi is csendben várta, hogy Harangozó Gyula, Bartókkal együttműködve 1935-ben méltó koreográfiát alkosson a zeneműhöz.
 Csodálatos mandarin.jpg
A csodálatos mandarin - A lány: Lakatos Gabriella (1956)
A legmostohább vajúdás Magyarországon az 1919-ban íródott Csodálatos mandarinnak jutott osztályrészül. A pantomim története Bartók leírásában: „Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak. Az első egy szegény legény, a második sem különb, de a harmadik egy gazdag kínai. A fogás jó, a leány tánccal mulattatja, és a mandarinban felébred a vágy, a szerelem hevesen fellobban benne, de a leány irtózik tőle. Az apacsok megtámadják, kifosztják, a dunyhába fojtják, karddal szúrják keresztül, majd felakasztják, mindhiába, a mandarinnal nem bírnak, szerelmes és vágyakozó szemekkel néz a leányra. Az asszonyi invenció segít, a leány eleget tesz a mandarin kívánságának, mire az holtan, élettelenül terül el.” Hazánkban sokáig halogatták az akkor igen merésznek számító cselekmény színrevitelét, végül - szégyenszemre - nem is Budapesten mutatták be a művet, hanem Kölnben, ahol az 1926-os viharos ősbemutatón a cselekményt felháborodottan utasította el a közönség, miközben a zenét magasztalta. Az Operaház 1931-ben Bartók ötvenedik születésnapjára hirdette meg először a pantomimnek titulált mű bemutatását. Az "illetékesek” azonban a főpróba után illetlennek titulálták a mű cselekményét, kérték a szerzőt és Lengyel Menyhért librettistát, hogy dolgozza át a darabot. Miután erre nem voltak hajlandóak, az egyszerűség kedvéért a Lányt táncoló Szalay Karola „betegedett meg” hirtelen, így el bizonytalan időre el lehetett halasztani a bemutatót, majd egyszerűen megfeledkezni róla. A műnek az sem tett jó, hogy egy verőfényes áprilisi vasárnapon a Jézus Szent Szíve Templomban Balgha páter kiprédikálta az erkölcstelen balettet. 1941-ben ismét megpróbálkozott a színház a pantomim színrevitelével, ezúttal Harangozó Gyula koreografálta, de a premier előtt influenzajárvány tört ki - felsőbb utasításra. A mű végül a II. világháború és Bartók halála után kerülhetett Pesten színpadra, miközben Európában több helyen bemutatták. 1945 decemberében nem is a szerző által álmodott nagyvárosban, hanem „az ázsiai Kyber hágóban álló elhagyatott őrtoronyban” csábította a Lány a véletlenül arra tévedő férfiakat. A legendás Harangozó koreográfia, melyet pár éve még játszott az Operaház 1956 júniusában (!) került bemutatásra és pár évvel később a szocialista Magyarország kultúréletének egyik nagykövete lett Európa-szerte.
 
Három színpadi mű, a magyar opera- és balett-kultúra alapművei. A két háború közti békés polgári Magyarországon mégis elutasításra leltek – az első előadhatatlan, a második minimum „nokedli”, a harmadik az egyház haragját is kiváltotta. Bartók, az elismert zeneszerző, zongoraművész és népdalgyűjtő amikor hatvan éves kora után elhagyni készült a gyökereit, ezt a fájdalmat is magával vitte az Újvilágba.
 

Szólj hozzá!

Címkék: évforduló balett népzene Bartók Béla Oláh Gusztáv Nádasdy Kálmán A csodálatos mandarin A kékszakállú herceg vára A fából faragott királyfi

A bejegyzés trackback címe:

http://caruso.blog.hu/api/trackback/id/tr492771728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.

Címkék

1956 (6) Aalto Theater Essen (1) Ábrahám Pál (1) Adolphe Adam (3) Adrian Eröd (1) Agnes Baltsa (1) Agrippina (1) Aida (7) ajánló (7) Alekszander Borodin (1) Alfred Sramek (1) Alice Herz-Sommer (1) Alszeghy Kálmán (3) Amahl és az éjszakai látogatók (1) Ambrogio Maestri (1) Ambroise Thomas (1) Andreas Scholl (1) Andrea Chénier (2) André Schuen (2) Angela Denoke (1) Angelica nővér (1) Angerer Margit (1) Anna Larsson (2) Anna Netrebko (1) Anna Sophie von Otter (2) Anne Roselle (2) Antoine Mariotte (1) Antonio Carlos Gomes (1) Antonio Smareglia (1) Anyegin (1) Arabella (1) Arena di Verona (5) Ariadné Naxosz szigetén (1) Aribert Reimann (1) Arrigo Boito (1) arturo Chacón-Cruz (1) Arturo Chacón-Cruz (1) Arturo Toscanini (1) Attila (2) autógramm (1) Az álarcosbál (2) Az arab éjszaka (1) Az árnyék nélküli asszony (1) Az idegen (L Étranger) (1) Az idegen nő (La stragniera) (1) Az istenek alkonya (1) A bajadér (2) A béke napja (1) A bolygó hollandi (6) A bűvös vadász (3) A csalogány (1) A csavar fordul egyet (3) A csodálatos mandarin (1) A diótörő (2) A fából faragott királyfi (2) A félresikerült menyasszonycsere (1) A hattyúk tava (1) A holtak házából (1) A játékos (1) A kaméliás hölgy (1) A kegyencnő (1) A kékszakállú herceg vára (3) A köpeny (1) A loudoni ördögök (1) A nürnbergi mesterdalnokok (2) A puritánok (1) A Rajna kincse (3) A sevillai borbély (2) A szerelmeslevél (1) A távoli hang (1) A trubadúr (2) A varázsfuvola (3) A walkür (3) A zsidónő (2) Bajazzók (2) Balassa Sándor (1) balett (31) Bál a Savoyban (1) Bánffy Katalin (1) Bánffy Miklós (5) Bánk bán (1) Bánó András (1) Barabás Marianna (2) báró Orczy Bódog (1) báró Podmaniczky Frigyes (1) Barrie Kosky (4) Bársony Dóra (2) Bartók Béla (6) Bartók Péter (2) Bayerische Staatsoper (7) Bayerische Theaterakademie München (7) Bayreuth (6) Bécsi Újévi Koncert (1) Bedrich Smetana (1) Békés András (2) bélyeg (2) Benjamin Britten (10) Berczelly István (1) Berkes János (1) Bernd Alois Zimmermann (3) Bertrand de Billy (1) beszámoló (117) Billy Budd (1) Bohémélet (2) Borisz Godunov (1) Boris Christoff (1) Boross Csilla (1) Borsa Miklós (1) Bo Skovhus (3) Bretz Gábor (2) Bubik Árpád (1) Buzás Viktor (1) Camille Saint Saens (2) Carlo Bergonzi (1) Carl Maria von Weber (4) Carmen (1) Casa Verdi (3) cd (14) Cecilia Bartoli (3) Celeg Mária (1) Chabert ezredes (1) Charles Gounod (4) Christian Jost (1) Christian Thielemann (2) Christof Loy (1) Christopher Ventris (2) Christoph Eschenbach (2) Christoph Willibald Gluck (3) Claude Debussy (1) Claudio Monteverdi (1) Conchita Wurst (1) Cosi fan tutte (3) Csinády Dóra (1) Csipkerózsika (2) Daphné (1) debreceni Csokonai Színház (1) Deutsche Oper am Rein Düsseldorf (3) Deutsche Oper Berlin (1) Diana fája (L arbore di Diana) (1) Didone abbandonata (1) Dido és Aeneas (1) Diótörő és Egérkirály (8) Dmitrij Sosztakovics (3) Dmitri Hvorostovsky (4) Dohnányi Ernő (4) Domenico Scarlatti (1) Donald Runnicles (1) Don Giovanni (1) Don Quijote (2) Dózsa György (1) dr. Tóth Aladár (1) E. T. A. Hoffmann (8) Edita Gruberova (1) Edith Haller (2) Eduard von Winterstein Theater Annaberg Buchholz (1) Egisto Tango (3) Ékkövek (Juwels) (1) Eladott menyasszony (1) Elektra (2) elfeledett magyar énekesek (16) Elina Garanca (2) énekverseny (1) Engelbert Humperdinck (2) Enrico Caruso (9) Eötvös Péter (1) építészet (6) Erdélyi Hajnal (1) Erkel Ferenc (9) Erkel Színház (5) Ermanno Wolf-Ferrari (1) Ernani (1) Eugen dAlbert (1) Evelyn Herlitzius (2) évforduló (43) Fabio Luisi (2) Falstaff (3) Farsangi lakodalom (1) Faust (3) Fehér András (1) Ferdinand Fellner (3) Ferrucio Furlanetto (4) Festspielhaus St. Pölten (1) Fierrabras (1) Figaro házassága (1) film (2) Fjodor Saljapin (2) Flight (1) Florentine Klepper (2) Fodor Géza (1) Fosca (1) fotó (2) Frair Alessandro (1) Francesco Meli (1) Franco Zeffirelli (1) Franz Schreker (1) Franz Schubert (3) Fráter Gedeon (1) Fricsay Ferenc (1) Friedmann Mór (1) Fülöp Attila (1) Gabriele Schnaut (1) Gaetano Donizetti (6) Gafni Miklós (1) Gál György Sándor (1) Gáncs Edit (1) Gárdonyi Géza (1) Gartnerplatztheater (1) George Balanchine (1) George Philipp Telemann (1) Georg Friedrich Handel (5) Georg Zeppenfeld (2) Gere Lola (1) Gerhard Siegler (2) Giacomo Puccini (14) Gianni Schicchi (2) Gian Carlo Menotti (1) Gioacchino Rossini (6) Giovanna Casolla (1) Giovanni Paisiello (1) Giselle (3) Giuseppe Verdi (36) Goldmark Károly (7) Gombos Éva (1) Göre Gábor (1) Götz von Berlichingen (1) Grace Bumbry (2) gróf Esterházy Ferenc (1) gróf Esterházy Miklós József (1) Gulyás Dénes (1) Gun-Brit Barkmin (2) Gustav Mahler (2) Gyenge Anna (2) Győri Balett (1) Győri Nemzeti Színház (1) Gyurkovics Mária (1) Hágai Katalin (1) Halál Velencében (1) Hamari Júlia (1) Hamlet (1) Hans Heiling (1) Hans Pfitzner (1) Hans Werner Henze (1) Három nővér (1) Háry János (4) Heinrich Marschner (1) Helen Traubel (1) Henry Purcell (1) Hermann Helner (3) Hermann Waltershausen (1) Hoffmann meséi (3) Horthy Miklós (1) Horvát Nemzeti Színház Zágráb (4) Hovanscsina (1) Hubay Jenő (2) Hunyadi László (4) I. világháború (5) Ian Bostridge (1) idézet (35) Idomeneo (1) ifj. Alexandre Dumas (1) ifj. Nagy Zoltán (1) Ifjú szerelmesek elégiája (1) Igor herceg (1) Igor Stravinsky (6) II. világháború (1) Innsbrucker Festwochen der Alten Musik (1) interjú (3) Iphigénia Tauriszban (2) István király (1) I pazzi per progetto (1) Jacques Fromental Halévy (1) Jacques Offenbach (5) János vitéz (1) Járay József (1) Jennifer Wilson (2) Jenufa (1) Johann Adolf Hasse (1) Jolanta (1) Jonas Kaufmann (2) Jonathan Dove (1) José Carreras (1) Joyce DiDonato (2) Juan Diego Florez (3) Jules Massenet (3) Julius Caesar (2) Kacsoh Pongrác (1) Kálmán Imre (1) Kálmán Péter (3) kántor (1) Karel Burian (1) Karenina Anna (1) Karl Eilaszberg (1) Kárpáth Rezső (1) Kasper Holten (2) Kathleen Ferrier (1) Katonák (Die Soldaten) (3) Kelen Péter (1) Kelen Tibor (2) Keleti Éva (1) Kenéz Ernő (1) Kenneth MacMillan (1) képregény (1) képzőművészet (1) Kerényi Mikós Dávid (8) Kertesi Ingrid (1) Kertész Iván (1) kiállítás (2) Királyfi és királylány (1) Királyi gyermekek (1) Királyi Operaház Stockholm (3) Kisvárosi Lady Macbeth (1) Kodály Zoltán (4) Kolonits Klára (1) Komische Oper Berlin (4) könyv (20) Kossuth Kiadó (2) Kovács János (1) Kovalik Balázs (19) Kováts Nóra (1) Kövesdy Pál (1) Kozmér Alexandra (1) Krénusz József (1) Krzystof Pendereczki (1) Kukely Júlia (1) Kukuska Tatjana (1) Kurt Weill (1) Laczkfi (1) Laczó István (1) Lamberto Gardelli (1) Lammermoori Lucia (2) Laurisin Lajos (1) Lauri Vasar (2) Lawrence Brownlee (3) Lazarus (1) Lear (1) lego (1) Lehár Ferenc (1) Lendvai Ervin (1) Leningrád szimfónia (1) Leonard Bernstein (1) Leos Janacek (4) Leo Nucci (2) Leo Slezák (2) Le Bal (1) Lohengrin (4) Lucca (1) Luciano Pavarotti (2) Lucia Popp (1) Ludwig Karpath (1) Luisa Mandelli (2) Macbeth (4) Madonna ékszere (1) magyar operák (21) Mahagonny (1) Makropulos-ügy (2) Manon (1) Maria Bergtsson (2) Maria Callas (1) Mariella Devia (2) Markus Marquardt (2) Martha Mödl (1) Massányi Viktor (1) Mats Ek (1) Mefistofele (1) Melissa Hamilton (2) Melis György (5) Metropolitan Opera New York (7) Mezey Béla (1) Michael Hofstetter (6) Michael Obst (1) Michael Schade (2) Miskolci Nemzeti Színház (1) Misura Zsuzsa (1) Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij (2) Moshe Leiser (3) Müller Katica (1) Nabucco (3) Nadar (1) Nádasdy Kálmán (2) Nadja Michael (1) Nagy Ferenc (1) Narciso (1) Narodni Divadlo Praha (2) Natalie Dessay (4) Neil Shicoff (3) nekrológ (16) Neményi Lili (1) Nemzeti Színház (2) Népszínház-Vígopera (1) népzene (1) Nina Stemme (2) Nopcsa Elek (1) Norma (2) Nyári Zoltán (1) Oberammgau (1) Oberon (1) Oberto (1) Oláh Gusztáv (2) Olasz nő Algírban (1) OMIKE (1) opera (27) Operaház (92) operaházak (4) operaházi kronológia (38) operakultúra (4) opera abc (23) Opéra Garnier Párizs (1) Opéra national de Paris (2) operett (4) Opern Graz (5) Opern Köln (2) Oper Frankfurt (3) Oper Leipzig (3) Orendt Gyula (1) Orfeusz (3) Orfeusz az alvilágban (1) Ory grófja (2) Oscar Strasnoy (1) Otello (4) Otto Klemperer (1) Páka Jolán (1) Palcsó Sándor (1) Palestrina (1) Palló Imre (1) Paola Capriolo (1) Parasztbecsület (2) Parsifal (4) Patrice Caurier (3) Patrizia Ciofi (1) Paul Potts (1) Pécsi Balett (1) Pécsi Nemzeti Színház (1) Peer Gynt (1) Pelléas és Mélisande (1) Pelle Erzsébet (1) Perotti Gyula (2) Pesti Német Színház (1) Peter Grimes (4) Peter Konwitzny (3) Petrovics Emil (1) Philippe Jaroussky (2) Pietro Mascagni (2) Pietro Spagnoli (2) Pikk dáma (2) Pilinszky Zsigmond (2) Pillangókisasszony (1) Pjotr Iljics Csajkovszkij (8) Plácido Domingo (3) Poldini Ede (1) Pol Plancon (1) popkultúra (1) Poppea megkoronázása (1) Rab István (1) Radnai Miklós (1) Ramon Vinay (1) recept (1) Renata Tebaldi (3) Renée Fleming (1) René Pape (2) Ricarda Merbeth (2) Riccardo Muti (1) Richard Strauss (13) Richard Wagner (30) Rigoletto (2) Ripp van Winkle (1) Roberto Alagna (1) Roberto Aronica (1) Roberto Frontali (1) Roland Geyer (3) Rőser Orsolya (1) Rösler Endre (1) Rothauser Teréz (1) Roxana Contantinescu (2) Rózsa S. Lajos (1) Rudolf Nureyev (2) Ruggero Leoncavallo (4) Sába királynője (4) Salomé (1) Salome (1) Salzburgi Ünnepi Játékok (4) Sámson és Delila (1) Samuel Ramey (1) Sámy Zoltán (1) Schilling Árpád (1) Sebeők Sári (3) Seidl Antal (2) Semiramide (1) Semperoper Drezda (14) Sergio Failoni (3) Simándy József (2) Simon Boccanegra (5) Simon István (7) Simon Keenlyside (1) Slovenské Narodné Divadlo Bratislava (2) Solaris (1) Solti György (1) St. Margarithen (1) Staatsballet Berlin (1) Staatsoper Bécs (31) Staatsoper Berlin (1) Staatsoper Hannover (2) Staatstheater Braunschweig (2) Staatstheater Nürnberg (1) Stadttheater Giessen (5) Styriarte (1) Sudlik Mária (1) Susan Boyle (1) Sylvie Guillem (1) Szarvas Janina (2) Szegedi Nemzeti Színház (1) Szegedi Szabadtéri Játékok (4) Székely fonó (1) Székely Mihály (1) Széll Kálmán (1) Szerelmi bájital (2) Szergej Prokofjev (2) Szigeti László (1) Sziget vazullusa (1) szilveszter (2) színház (1) Szokolay Sándor (1) Szőnyi Olga (1) Tamássy Éva (1) Tannhäuser (3) Tatárjárás (1) Tata Várszínház (2) Teatro alla Scala Milano (4) Teatro Carlo Felice Genova (1) Teatro Comunale Bologna (1) Teatro dellOpera Roma (1) Teatro La Fenice Velence (1) temető (4) Theater an der Wien (13) Theater Bielefeld (1) Theater Freiburg (1) The Rakes Progress (3) Thomas Hampson (2) Tirana (9) tíz kép (22) Torre del Lago (1) Tosca (2) Tóth Dénes (1) Traviata (4) Trisztán és Izolda (4) Turandot (4) Tüzes angyal (1) Udvardy Tibor (1) ügynök (1) Új Színház (1) Ulf Schirmer (3) utazás (3) Valer Barna Sabadus (4) Vásáry André (1) Vérnász (1) Vincent d Indy (1) Vincenzo Bellini (4) Vladimir Malakhov (1) Volksoper Bécs (1) Werner Egk (1) William Forsythe (1) Willi Boskovsky (1) Wolfgang Amadeus Mozart (10) Xerxes (1) Zádor Dezső (1) Závodszky Zoltán (1) Zubin Mehta (1) Címkefelhő